Talán nincs is olyan ember, akit ne kapna el különös izgalom, vagy némi feszültség egy hosszabb utazás, esetleg éppen a nyaralás előtt. A várható élmények okozta örömbe azonban csakhamar üröm vegyül, ha valaki járműre ülve émelyegni kezd, és az utazás végéig rosszul érzi magát. Az utazási betegséget – szakszóval akinetózis – régen tengeri betegségnek nevezték, mert leginkább a hosszú hajóutakon kínozta az utazókat. Manapság autóban, buszon, repülőn, hullámvasúton, körhintán is kialakulhat. 

A kellemetlen tüneteket (szédülést, émelygést, kábultságot, rossz közérzetet) akkor észlelhetjük magunkon, ha az információ, ami az agy egyensúlyi szervébe eljut, nem egyezik a többi érzékszervünk által tapasztaltakkal. Egy személygépkocsi belsejében például azt látja a szemünk, hogy nyugodt, zárt térben vagyunk, egyensúlyi szervünk viszont észleli a helyváltoztatást. Az agy nem képes a különböző ingereket közös nevezőre hozni, ezért arra következtet, hogy valami baj van, ez pedig rosszullétet, hányást, szédülést és izzadást vált ki. 

hirdetés

Minden harmadik embert érint
Ez a jelenség meglehetősen gyakori: becslések szerint minden harmadik embernek nehézséget okoz, ha utazás közben a jármű imbolyog, rázkódik, irányát és sebességét gyakran változtatja. Különösen érintettek a gyermekek. A felnőttek között kétszer több a nők aránya, mint a férfiaké. 

Különböző tényezők hatására a hányinger felerősödik. 
A kialvatlanság, a túltelített gyomor, vagy a nehezen emészthető ételek fogyasztása, illetve az alkohol kifejezetten rontja a helyzetet. Érdemes tehát figyelni arra, hogy mindig kipihenten induljunk el. Fontos tudni, hogy a kávé nem enyhíti, sőt inkább súlyosbítja a tüneteket! A kellemetlen külső ingerek, pl. kellemetlen szagok (ételszag, dohányfüst stb.), illetve a stressz és a félelem is ronthatnak a helyzeten.

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin