Aki szeretné megtudni, van-e visszértágulata, az tegye fel magának a következő kérdéseket: bevág-e a zoknija, ha sokáig ül vagy áll egy helyben? Nyári melegben, amikor az erek amúgy is jobban kitágulnak, látható nyomot hagy-e a zokni gumis része? 
Ha az ujjával megnyomja, marad-e bemélyedés a lábszárán, amely másodpercek múlva is látható? Ha a válasz igen, akkor itt az ideje, hogy tegyen a visszér ellen.

A vénák szerepe
A láb vénái egész életükben a gravitáció ellenében dolgoznak, lentről szállítják felfelé a vért. Rajtuk keresztül jut vissza az elhasznált, oxigénben szegény vér a szívbe és a tüdőbe, újrafeldolgozásra. Ebben három dolog van a segítségükre: az izomműködés, a billentyűk és a szívóhatás. A verőerekkel ellentétben a vénák falának izomzata nem túlságosan fejlett, ezért a környező kötőszövetek és az izmok is szerepet játszanak a megfelelő tónus fenntartásában – vagyis nagy segítséget jelent a vádli jól fejlett izomzata, ami belső támasztékként szolgál. Már a rejtett visszértágulatok is gyengítik a láb védekező- és cselekvőképességét, ezért a lábfejet és a lábszárat érintő panaszok felderítését mindig érdemes a vénáknál kezdeni. 

hirdetés

Mi okozza a bajt?
A vénás keringési panaszok hátterében részint a mozgásszegény vagy éppen a vénás rendszert túlságosan megterhelő életmód, részint alkati adottságok (kötőszövet-gyengeség) állhatnak. 

A problémák – többek között hormonális okokból is – jóval gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál. Ha a vénák fala ellazul, akkor az erek kitágulnak, a billentyűk nem képesek jól zárni, és a vér folyton visszacsorog. Ennek következtében a kitágult vénákból folyadék is átpréselődik a környező szövetekbe. Ettől lesz a láb dagadt és vizenyős tapintású, ráadásul a pangó víz gyorsítja a kötőszövet öregedését. Idővel a vénák még jobban kitágulnak, ami az évek múlásával vastagon kanyargó visszerek formájában válik láthatóvá. Az esztétikai panaszokon túl azonban komolyabb következményekkel is számolni kell. 

Jeleznek a seprűvénák
Sokan talán csak vékony ágakból kötött seprűre emlékeztető erecskéket látnak a lábszárukon. Ez is visszér, bár csak a legkisebb vénák leágazásai. Bár nem betegség, mégsem érdemes figyelmen kívül hagyni, mert arra utalhat, hogy alatta nagyobb, csak éppen nem látható visszerek rejtőznek. 

Az életmódbeli és genetikai tényezőkön túl a terhesség is előidézheti a seprűvénák és a visszér kialakulását, mivel a hasban növekvő nyomás nehezíti a vénákban a vér visszaáramlását, ráadásul a terhességi hormonok is értágító hatásúak. Ezért várandós kismamáknak érdemes megfontolniuk a kompressziós harisnya viselését.

Mit tehetünk ellene?
Soha ne üljünk vagy álljunk túl sokáig egyfolytában – időről időre mozgassuk meg tagjainkat. A szoros, bevágó zokni vagy térdharisnya viselése, és a keresztbe tett láb szintén a vénák ellensége. 

Ha szükségét érezzük, polcoljuk fel a lábunkat, tegyünk rá borogatást. Mozogjunk rendszeresen, erősítsük lábikráinkat, amikor csak lehet. Akinek munkája során sokat kell állnia, vagy hosszú repülőútra indul, viseljen kompressziós harisnyát. 

A kezdeti tünetektől a súlyos panaszokig
A vénás keringési elégtelenséget három fő szakaszra szokás osztani. Ez abban is segít, hogy ki-ki felismerje, melyik stádiumban jár:

• A lábak esetenként súlyosnak, feszültnek tűnnek, a bokatájon dagadás, kékes-vöröses elszíneződés jelentkezik, néha fájdalmak lépnek fel.
• A fenti tünetek reggelre is megmaradnak, dagadt, csomós visszerek, bőrelváltozások, fokozott pigmentáció jelenik meg a lábon.
•  A felsorolt tünetek mellett fekélyek is jelentkeznek.

Növényi hatóanyagokkal is felvehetjük a küzdelmet a visszeres panaszokkal. A gyógyszeres kezelés a visszértágulatot nem szünteti meg, de segít az érfalak erősítésében, a visszérgyulladás csökkentésében, a vizesedés mérséklésében. A leggyakoribb, vénás panaszokat enyhítő hatóanyagok a citrusflavonoidok (diozmin, heszperidin); a vadgesztenye, amely belsőleg kizárólag sztenderdizált készítmények formájában használható; a rutin, amit elsősorban hajdinából nyernek, vagy a kvercetint és az izokvercetint, amelyek a vörös szőlőben fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A vérrögképződés megelőzésére alkalmas a fokhagyma és a páfrányfenyőlevél készítmények formájában, gyulladt visszerek tüneti kezelésére pedig jól bevált a körömvirág.

Szerdahelyi Krisztina 

Gyógyhír Magazin