

Az egyik első francia orvos volt, aki az oktatás reformján és a himlőoltás bevezetésén fáradozott. Neve mégsem erről, hanem a forradalom idején elhíresült nyaktilóról vált ismertté. A humánus gondolkodású Joseph-Ignace Guillotin 1738. május 28-án született.
Joseph-Ignace Guillotin francia orvos / Forrás: Wikipedia
Guillotin 51 éves volt, amikor a forradalmi nemzetgyűlésben felszólalva javasolta egy olyan eszköz bevezetését, amely kíméletesebbé teszi a halálbüntetés végrehajtását. A róla elnevezett guillotine prototípusának megalkotója azonban nem ő volt. A nemzetgyűlés a megfelelő szerkezet kiválasztásával és elkészítésével Antoine Louis orvost, Tobias Schmidt német hangszerkészítőt és a párizsi főhóhért, Charles-Henri Sansont bízta meg. A nyaktilót kezdetben nem is guillotine-nak, hanem a bizottság orvos tagja után louisette-nek hívták.
Guillotin Bordeaux-ban kezdte meg tanulmányait, az egyetemen bölcsészetet hallgatott. Záróvizsgájához írt esszéje olyannyira lenyűgözte tanárait, hogy irodalomprofesszori állást ajánlottak neki, és meghívták a jezsuita rendbe. Néhány év elteltével azonban az ifjú tanár otthagyta az egyetemet, és Párizsba utazott, hogy orvostudományi tanulmányokat folytasson. 1768-ban Reimsben diplomázott, majd később a Párizsi Egyetem orvosi fakultásán kapott katedrát.
hirdetés
Társadalmi-politikai érdeklődését jelzi, hogy 1788-ban röpiratot tett közzé a harmadik rendről (a francia parlamentben a nemesség és a papság melletti harmadik rend a polgárság, amely a forradalmat is kirobbantotta), ennek köszönhetően 1789 májusában a forradalmi nemzetgyűlés tagja lett. Figyelme ekkoriban főként az orvosi reformok felé irányult. 1789. október 10-én, a halálbüntetésről szóló vita során javasolta, hogy az elítélteket az akkoriban szokásos kard vagy bárd helyett – ami nem mindig okozott azonnali halált – fájdalommentesen végezzék ki egy egyszerű szerkezet segítségével, amelyre a fejet fektetik. „A nehéz szavak kimondására emberbaráti érzések indítottak” – zárta felszólalását Guillotin.
A humánus szempontok mellett az egyenlő bánásmód szükségességét is szem előtt tartotta, addig ugyanis a köznépből valókat akasztással végezték ki, a lefejezés a nemesség kiváltsága volt. De Guillotin úgy vélte, ha minden halálraítéltre ugyanaz a végzet vár, akkor a nyilvánosság a szegények jogait is jobban értékeli majd. E javaslata ellenére nem értett egyet a halálbüntetéssel, és remélte, hogy a nyaktiló általi, emberségesebb és kevésbé fájdalmas kivégzési mód az első lépés lesz a halálbüntetés teljes eltörlése felé. Azt is szerette volna elérni, hogy kevesebb gyermek legyen tanúja a kivégzéseknek, ezért szorgalmazta, hogy azokat a nyilvánosságtól elzárva hajtsák végre.
Javaslatát csak két és fél évvel később, 1792 tavaszán fogadták el. A nemzetgyűlés által felkért bizottság tagjai, Louis, Schmidt és Sanson egy Angliában már használatos eszköz átvétele mellett döntöttek. A gépezet prototípusát – a Bicetre kórházban végzett sikeres kísérletek után – a Greve téren állították fel. Az első kivégzést 1792. április 25-én hajtották végre, és a becslések szerint 1795-ig 15 ezer embert fejeztek le a nyaktilóval Franciaországban – az egyenlőség szellemében nemeseket és a köznép tagjait egyaránt. Érthető, hogy a kivégzőeszköz az utókor szemében a forradalom jelképévé vált. A kegyetlen forradalomé, amely fordulatokban bővelkedett, és senkit nem kímélt: 1794-ben magát Guillotin doktort is csak Robespierre bukása mentette meg a rá váró halálos ítélet – guillotine általi – végrehajtásától.
A forradalom idején, 1791-ben még orvosképzési reformkoncepciót dolgozott ki, ezt azonban a nemzetgyűlés elutasította. Később, a vérzivataros évek elmúltával Guillotin visszatért eredeti hivatásához. Hazájában ő lett az első orvosok egyike, aki a himlő elleni védőoltás felfedezőjét, az angol Edward Jennert követve támogatta az oltás franciaországi bevezetését. 1805-ben a párizsi oltási bizottság elnöke lett, és megalapította a Nemzeti Orvostudományi Akadémia elődjét. 1814. március 26-án hetvenöt éves korában, köztiszteletnek örvendő orvosként hunyt el párizsi otthonában. A guillotine névadója a Père-Lachaise temetőben nyugszik.
Szerdahelyi Krisztina