A fertőzések és vírusok száma világszerte folyamatosan nő. Ebben a klímaváltozástól kezdve a népességrobbanáson és az urbanizáción át az áruszállítás és a turizmus ugrásszerű növekedéséig számtalan tényező szerepet játszik. Tudósok évek óta figyelmeztetnek a világméretű járványok fenyegetésére, ám a kormányok és nemzetközi szervezetek jellemzően egészen addig nem lépnek, amíg a baj utol nem ér bennünket. Ez most megtörtént.

Helyreállítás vagy megújulás?

Jelenleg az érintett országok a koronavírus-járvány hatásainak azonnali kezelésére, az egészség védelmére és a gazdaság helyreállítására összpontosítanak. Persze az élet előbb-utóbb visszaáll a normális kerékvágásba. De vajon a tanulságok levonása után készek vagyunk-e arra, hogy a puszta helyreállítás helyett a megújulást válasszuk? – teszi fel a kérdést a Daily Telegraphban megjelent írásában Hilary McGrady, a brit National Trust műemlékvédelmi szervezet igazgatója. 
„Kétségtelen, hogy néhányan a gyors, magas szén-dioxid-kibocsátással járó helyreállítás mellett fognak érvelni, vagy azt szorgalmazzák, hogy a gazdasági stabilitás érdekében a kormányok enyhítsenek a környezetvédelmi szigorításokon. De ezzel nem nyerhetünk. Ha visszafordítjuk az elmúlt évek környezeti fejlődését, azt mindannyian megszenvedjük. Itt az ideje, hogy befektessünk az energia-hatékonymegoldásokba: a megújuló energiába, a tiszta közlekedésbe. A zöld infrastruktúra biztosítása és a jövő technológiáinak támogatása gazdasági szempontból is értelmes döntés. A világ minden országa választás előtt áll: megteremti a fenntartható növekedés alapjait, vagy tovább folytatja az évtizedek óta tartó környezetszennyezést” – írja McGrady. 

hirdetés

„Apa, kék az ég!”

Azzal kapcsolatban, hogy a világjárvány hogyan befolyásolhatja az emberek hozzáállását a CO2 kibocsátást okozó tevékenységekhez, Rob Jackson, a Stanford Egyetem kutatója egy nemrégiben megjelent interjúban így fogalmazott: „A COVID-19 tartósan megváltoztathatja a közlekedést és a szállítást. Olaszországtól Amerikáig a világ számtalan városában hosszú útszakaszokat zártak le az autóforgalom elől, hogy átadják a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak. A forgalmi dugók elpárologtak, és az is lehet, hogy a jövőben a távoktatás és a home office lesz jellemző világszerte. Amikor a kijárási korlátozások miatt minimálisra csökkent az autóforgalom, az emberek rácsodálkoztak, hogy milyen gyorsan tisztult ki a levegő. A fiam felhívott Los Angelesből, hogy elújságolja: »Apa, kék az ég!«” 
Mindez azért is fontos, mert a levegőszennyezés károsítja a szívet és a tüdőt, ami rontja a szervezet vírus elleni védekezőképességét – teszi hozzá Jackson. „A hátrányos helyzetű emberek és közösségek még inkább ki vannak szolgáltatva a légszennyezés egészségkárosító hatásának, az amerikai tapasztalatok azt mutatták, hogy közülük többen haltak meg a COVID-19 következményeként. Ez is arra figyelmeztet, hogy a megújuló energia a járvány elleni küzdelem szempontjából is kulcsfontosságú.” 

Közös felelősségünk

A válságok pusztító hatásúak, de egyúttal az újragondolásra is lehetőséget kínálnak. Az ipari környezetszennyezés vagy a közlekedés és a turizmus növekvő karbonlábnyoma évek óta megoldásért kiált. A koronavírus-járvány okozta sokk talán ráébreszti a döntéshozókat az előrelátó gondolkodás és a tudományos kutatások fontosságára – egyrészt a korszerű megelőző egészségügyi intézkedések, másrészt a klímavédelem kapcsán. Ugyanakkor a hasonló krízisek megoldáshoz a társadalom felelősségtudatára is szükség van. Az állam nem oldhat meg mindent: érdemes személyesen is elgondolkodnunk, hogy mit tehetünk mi a megújulásért. 

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin