Akinetózis jellemző velejárói a kábultság, szédülés, indokolatlan fáradtság, rossz közérzet, öklendezés. A más tényezők (betegség, romlott vagy a kelleténél több étel vagy ital fogyasztása) okozta hányással ellentétben kinetózis esetén ez nem okoz megkönnyebbülést, ahogy a szédülés sem csillapodik.

A kiváltó ok egyelőre nem ismert 
A jelenség pontos okáról egyelőre csak feltételezések születtek. Ezek közül az a legnépszerűbb, mely szerint kinetózis esetén az agy idegmérgek (neurotoxinok) ellenvédő mechanizmusa kapcsol be téves riasztásra. 

Hogy ez mit is jelent pontosan? Az emberi agy agytörzsi hányásközpontjában található az a terület (areapostrema), melynek feladata a hányás megindítása, ha felmerül a gyanú, hogy méreganyag került a szervezetbe. 

Tegyük fel, hogy mozgást érzékelünk úgy, hogy látásunk nem erősíti meg ezt a tényt! Ha például egy hajó kabinjában tartózkodunk, ahol nem érzékelhetjük a látóhatárt, a mozgás észleléséért felelős szervünk, a belsőfül jelzi az agynak a mozgás tényét. Szemünk viszont arról számol be, hogy a környezetünkhöz viszonyítva nem mozgunk. Az ellentmondást az agytörzs úgy értelmezi, hogy hallucináció áldozatai lettünk, amit viszont rendszerint valamilyen mérgezés vált ki. Éppen ezért hányásra ad utasítást, hogy szervezetünk megszabaduljon a méreganyagtól.

hirdetés

Sokakat érint a probléma 
Enyhe esetben (például enyhén ringatózó hajón tartózkodva) az emberek mintegy harmada, súlyosabb helyzetekben (mondjuk egy légörvénybe került repülőn) viszont akár kétharmada is rosszul reagálhat.

A megelőzésre léteznek apró trükkök, például ha mozgó járművön tartózkodva kinézünk az ablakon, és a haladás irányába fordulva nézzük a látóhatárt − amennyiben ez lehetséges. Még biztosabb, ha az érintettek az ilyen helyzetekre a kinetózis ellen kifejlesztett, igazolt hatású készítményekkel készülnek fel.

Papp György

Gyógyhír Magazin