

Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a nyers tejet fogyasztók körében alacsonyabb az allergiás megbetegedések aránya. Ugyanakkor tudjuk, hogy a pasztörizálatlan tej veszélyes baktériumokat tartalmazhat. Most akkor fogyasszuk-e, vagy sem?
Forrás: unsplash.com
Egyre több az allergiás beteg, elsősorban az ipari országokban. Nemre, életkorra való tekintet nélkül bármikor megjelenhet, bár fiatalabb korban nagyobb eséllyel lép fel. A kor előrehaladtával a tünetek rendszerint mérséklődnek. Magyarországon az érintettek száma a lakosság harmadát is meghaladja. Vajon a nyers tej fogyasztása megvédheti-e a következő generációt az allergiától?
Tény, hogy a hagyományos gazdálkodásból származó, teljes értékű élelmiszerek az utóbbi évtizedekben reneszánszukat élik az egészségtudatos vásárlók körében – így a nyers tejet is egyre többen választják a pasztörizálatlan helyett. Ugyanakkor mindannyian hallottunk ennek kockázatairól. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biológiai veszélyekkel foglalkozó szakértői csoportja arra a következtetésre jutott, hogy a nyers tej számos súlyos, akár életveszélyes megbetegedést okozó kórokozó (baktérium, vírus, parazita), például Campylobacter, Salmonella, E-coli és a vírusos agyvelőgyulladás kórokozójának hordozója lehet. Ezért a kórokozók elpusztítását célzó hőkezelés az egyetlen módja annak, hogy a tej fogyasztása biztonságos legyen.
hirdetés
A svájci Bázeli Egyetem munkatársa, Georg Loss és kutatótársai Európa több országából 6 és 12 év közötti gyerekek körében vizsgálták a nyers tej fogyasztásának hatását az allergiás és asztmás megbetegedésekre – írja a Medical News Today. A svájci, osztrák, német, lengyel és holland mintán végzett kutatás eredményeit a The Journal of Allergy and Clinical Immunology című szakfolyóiratban tették közzé. A vizsgálat során sikerült kimutatniuk, hogy valóban kevesebb az allergiás megbetegedés azok között a gyerekek között, akik csak nyers tejet isznak.
Ez azonban csupán azokra igaz, akik már egyéves koruk előtt, vagy napi rendszerességgel fogyasztottak pasztörizálatlan tejet.
Ugyanezt a hatást az asztmával összefüggésben nem tudták kimutatni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ha a nyers tejet otthon felforralták, hogy elpusztítsák a baktériumokat, akkor az allergiát mérséklő hatás teljesen megszűnt.
A tanulmány során a kutatók meglepően magas baktériumszintet találtak a gyermekek által fogyasztott nyers tejben. Azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy ezek a baktériumok jelentették-e a védelmet az allergiával szemben.
Az egyesült államokbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatói által készített másik tanulmány a mezőgazdasági környezetben nevelkedett, gyermekkorukban főként nyers tejet fogyasztó felnőttek körében vizsgálta az allergia kockázatát. Az eredményekből az derült ki, hogy azoknál, akik családi gazdaságban töltötték a gyerekkorukat, életük későbbi szakaszában kisebb eséllyel jelentkeztek az allergia tünetei. Ugyanezt nem tudták igazolni az asztmára vonatkozóan.
A tanulmány szerzői azt is megjegyzik, hogy a nyerstej-fogyasztás hatását nehéz önmagában vizsgálni, mivel lehet, hogy nem ez volt az egyetlen tényező, amely a vizsgált populációban hozzájárult az allergiás megbetegedésekkisebb arányához. Ezt igazolják azok a tapasztalatok is, amelyek szerint a túlzott higiénia kedvez a tünetek megjelenésének. Az úgynevezett „falusi életmód” az egyik gyakorlati példája a jelenségnek: ilyen környezetben a gyerekek a kellő időben kapcsolatba kerülnek olyan baktériumokkal, amelyek segítik a megfelelő immunológiai érést.
Az EU tagállamai nemzeti szinten megtilthatják, vagy korlátozhatják a nyers tej kiskereskedelmi forgalmazását. A hazai szabályozás engedi az árusítását, de a nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítésekor jól látható módon fel kell tüntetni a „Nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve a „Nyers tejből készült” jelölést. Ezzel együtt a nyers tej fogyasztása természetesen személyes döntés.
A Bázeli Egyetem munkatársa, Georg Loss és kollégái szintén óvatosságra intenek: „[…] a jelenlegi ismereteink szerint a nyers tej fogyasztása nem ajánlható, mert veszélyes kórokozókat tartalmazhat. Ehelyett azt reméljük, hogy további vizsgálatokkal a tudomány hamarosan jobban megérti a nyers tej allergiamegelőző hatásának mechanizmusát, és képes lesz kidolgozni azt a technológiát, amellyel kockázat nélkül megőrizhető a tej allergiaellenes hatása.” Vagyis a kutatók véleménye szerint érdemes megvárni a biztonságos alternatívát.
Szerdahelyi Krisztina