„Megöltek egy férfit Budapest XVII. kerületében, a rendőrök a helyszínen elfogták a feltételezett elkövetőt, akit őrizetbe vettek és kezdeményezik a letartóztatását – közölte a rendőrség vasárnap a honlapján. Több hírportálon megjelent információ szerint a gyilkosság áldozata Szilágyi István színművész. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az esetről kiadott közleményében azt írta, vasárnap reggel 7 óra 34 perckor érkezett bejelentés arról, hogy a XVII. kerületi X. utca egyik családi házában egy férfi bántalmazza az apját. A rendőrök a helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, aki ellen a BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást. A férfit őrizetbe vették és kezdeményezik a letartóztatását.” – számolt be az MTI vasárnap szűkszavú hírben a tragédiáról. Több napilap ennél bővebb információkkal szolgált és megírta, hogy Szilágyi István fia korábban is rátámadt az apjára, aki tagadta a vádat, és azt állította, hogy elesett.

Az áldozatok sokszor maguk kötik meg a hatóságok kezét

„Nem ismerem az ügy részleteit. Igazságügyi pszichiáterként egyébként sem nyilatkozhatok konkrét ügy kapcsán. Ha esetleg vizsgáltam a gyanúsítottat, akkor azért, ha pedig nem, akkor minden csupán találgatás, ezért csak általánosságban nyilatkozhatok a szakértői munkáról” – kezdte dr. Kristóf Andrea pszichiáter, aki több, mint tíz éve dolgozik igazságügyi szakértőként.

„Nagyon kemény dolog a családon belüli bűncselekmények mérlegelése. A mostanihoz hasonló esetben a gyermek-szülő viszony miatt, érthető módon a bűncselekmény más érzelmi alapú, bonyolultabb, mint egy „sima”, mondjuk haszonszerző bűncselekmény, ahol az elkövető és az áldozat között nincs érdemi kötés. Jobban érthető, hogy egy szülő akár irracionálisan is védi a gyerekét. Szülőként ezt máshogy látja az ember, lehet, hogy én is ezt tenném, persze itt már nevelési kérdések is előjönnek. Ettől olyan nehéz sokszor bármilyen családon belüli erőszak esetében a kívülállóknak beavatkozni. Sok esetben az áldozatok maguk kötik meg a hatóságok kezét azzal, hogy megfélemlítettként, vagy akár rosszul értelmezett „szeretetből” visszalépnek az intézkedésektől. Erre az elmúlt években nagyon sok példa volt, nem egyszer tragikus végkifejlettel.

Az összes körülményt ismerni kell

A laikusok hajlamosak nagyon könnyen felháborodni és ítélkezni, ráadásul úgy, hogy érdemi információk nincsenek, egy szakértői vizsgálatnál ugyanakkor az összes körülményt ismerni kell. A bírák nagyon komoly szabályok szerint mérlegelik a szakértői véleményeket és az összes rendelkezésre álló információt. Az ő kompetenciájuk az ítéletet meghozatala” – teszi hozzá a szakember.

Az igazságügyi pszichiáter szakértő feladata annak megállapítása, hogy a gyanúsított beszámítható volt-e a konkrét ügy kapcsán, azaz van-e olyan pszichiátriai betegsége – például hallucinációkkal járó pszichózis –, aminek a tüneteiből következik, hogy elkövette a bűncselekményt. Nem számít mentő körülménynek viszont például az alkoholizmus vagy a kábítószer-függőség. „Ha volt, akkor az előző eljárás nyomozati anyagát is megkapjuk, és arra is lehetőségünk van, hogy a gyanúsított 30 napos megfigyelését rendeljük el az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. Ilyen esetekben az illetőt kezelő orvosok által elkészített szakorvosi véleményt megkapja a kirendelt szakértő, amit felhasználunk” – mondja Kristóf Andrea. Ha a szakértő véleménye az, hogy a gyanúsított a bűncselekmény elkövetésének időpontjában kóros elmeállapota miatt nem volt beszámítható, akkor kényszergyógykezelést rendel el a bíró.

A kényszergyógykezelt nem „úszta meg”

„A laikusok gyakran gondolják, hogy „megúszta” a büntetést az elkövető, pedig ez nincs így. Nem szabad elfelejteni, hogy az illető súlyos pszichiátriai beteg, aki orvosi kezelést igényel. Börtönkórházba kerül, ahol ugyanúgy fegyveres őrök őrzik, mint a börtönben, és nagyon szigorú szabályok vannak. Azt lehet tudni, hogy az ítéletben megszabott „sima” büntetésnek mikor van vége, de kényszergyógykezelés esetén a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az addig tart, amíg „a kényszergyógykezelés feltételei fennállnak”. Ez pedig sokszor több idő, mint a büntetés lett volna, sőt elvileg akár életfogytiglant is jelenthet” – magyarázza Kristóf Andrea.

A bűncselekmény kapcsán felmerült a halálbüntetés visszaállításának szükségessége is. „Én nagyon ellene vagyok. Az elrettentő erőről már sokan sokfélét írtak, de a gyakorlat nem azt mutatja, hogy működne” – mondja az igazságügyi szakértő. Ha valaki például indulatból vagy ittasan követ el bűncselekményt, az nem mérlegel.

Persze a büntetési tételek nagysága, vagy a fogva tartás körülményei bizonyos büntetések esetében talán elrettentő erővel bírhatnak. „Meggyőződésem – és nem csak azért, mert számos alkalommal fordult elő téves ítélet –, hogy az életet elvenni senkinek, semmilyen ok miatt nincs joga. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy aki súlyos bűncselekményt/bűncselekményeket követ el, annak súlyát nem érti meg, nem képes a hibáiból tanulni, megbánni a tetteit, akkor akár örökre száműzni kell a társadalomból. De szerencsére a büntetés mérlegelése már nem az én kompetenciám.”

Vámos Éva 

Gyógyhír Magazin