Mindenki azt szeretné, hogy egy orvosi teszt minél hamarabb és minél egyértelműbben állapítsa meg, hogy a vizsgált páciens fertőződött-e egy kórokozóval vagy sem. A fertőzés (infekció) biológiai folyamat, melynek lezajlási ideje van; ezért olyan vizsgálat sajnos nem létezik, mely egy adott pillanatban 100% biztonsággal el tudná dönteni a fertőzöttség tényét. A fertőzés korai szakában a diagnosztikai teszt negatív lehet, és lehet, hogy csak bizonyos idő után mutatja ki az infekció tényét – ezért bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy többször alávessük magunkat a vizsgálatnak.

Hogyan állapítható meg a fertőzöttség?

Jelenleg kétféle eljárás ismert, melyeket egyre szélesebb körben használnak tesztelésre:

1. Szerológiai vizsgálat: ezek a vizsgálatok az immunrendszernek a fertőzésre adott válaszát mutatják ki. Az immunrendszer a vírus ellen először IgM típusú, majd később IgG típusú ellenanyagokat termel – a szerológiai tesztek ezen fehérjék kimutatásán alapulnak. A tesztek elvégzése indokolt lehet a tüneteket nem mutató emberek esetében, akik kíváncsiak arra, hogy átestek-e már a fertőzésen, vagy olyanoknál, akiknek korábban voltak tünetei (láz, izomfájdalom, köhögés, rossz közérzet, orrfolyás), de nem került sor PCR alapú koronavírus vizsgálatra (lásd alább).

hirdetés

A szerológiai vizsgálatokon alapuló gyorstesztek a betegség 7-10. napjától képesek kimutatni a fertőzést, ezért sürgős helyzetben nem alkalmazhatók, például a beteg rossz általános állapota, láz, köhögés, fulladás esetén. Ilyen esetben sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról.

Mint általában a szerológiai diagnosztikában, a koronavírus esetében is szükség lehet a vizsgálat megismétlésére, körülbelül 2-4 hét időkülönbséggel. Az egy alkalommal elvégzett szerológiai vizsgálat biztonsági szűrésre, előszűrésre - például egy egészségügyi intézménybe való belépés előtt - nem alkalmas; azonban megfelelő időzítéssel a tervezett beavatkozás előtt ismételten elvégzett két negatív eredményű teszt már igen nagy valószínűséggel képes kizárni az infekciót.

2. PCR teszt: polimeráz láncreakción alapuló teszt, mely a vírus egyik részét, az RNS-t mutatja ki. Ez az eljárás akkor alkalmazható, amikor a vírus megtalálható a véráramban és a felső légutak nyálkahártyáján, illetve a betegség tüneteit észleljük magunkon. Előnye, hogy akár már a tünetek megjelenése előtti néhány naptól kimutathatóvá válhat a koronavírus fertőzés, de sajnos nem 100%-ban – ezért javasolják a teszt ismétlését. A betegség gyógyulása után a vírus eltűnik a nyálkahártyáról. Ha a páciensnél korábban igazolták a koronavírus fertőzést, akkor két, különböző időben vett, negatív PCR teszt eredménye igazolja a gyógyulást. Ha viszont korábban nem történt vizsgálat, akkor önmagában egy negatív PCR eredmény semmit nem árul el arról, hogy azért negatív, mert a páciens már meggyógyult, vagy pedig azért, mert nem is volt fertőzése.

Hogyan történik a szerológiai vizsgálat?

A koronavírus-gyorsteszt az ujjbegyből vett egy csepp vérből vizsgálja mind az IgM mind az IgG típusú, specifikusan a koronavírus ellen termelődött ellenanyag jelenlétét. A vizsgálat ideje - amíg a vizsgált vérminta reakciója megtörténik - 10 perc, emiatt a gyorsteszt elnevezés. Tehát nem azért "gyors", mert nagyon hamar, a fertőzés korai szakaszában jelez, hanem azért, mert maga a vizsgálat rövid ideig tart. Az eredmény a mintavétel után 10 perccel leolvasható. Az eredményről a vizsgálat végeztével a helyszínen tájékoztatjuk ügyfeleinket.

Mikor melyik vizsgálatot érdemes elvégezni?

Az, hogy mikor kell PCR vizsgálatot vagy szerológiai vizsgálatot végezni, az attól függ, hogy a páciens a feltételezett SARS-CoV-2 fertőzés okozta COVID-19 megbetegedés melyik szakaszában van.

A)  Heveny tünetek megjelenésekor (láz, elesett általános állapot, izomfájdalom, nagyfokú erőtlenség, köhögés, fulladás) sürgősen értesíteni kell a háziorvost telefonon, aki az érvényes eljárási rend szerint intézkedik a beteg további ellátásáról; ekkor PCR vizsgálat elvégzésére van szükség.

B)  Ha a panaszok kezdete után 8-14 nappal kerül sor vizsgálatra, akkor először PCR vizsgálatot, majd ha az negatív, akkor szerológiai vizsgálatot érdemes végezni. Ebben az időszakban az is racionális lehet, hogy egyszerre elvégezzük a két vizsgálatot – a beteg klinikai állapota, családi körülményei, foglakozása teheti sürgőssé a mielőbbi diagnózis biztosítását. A pozitív PCR és/vagy a pozitív IgM (akár pozitív, akár negatív IgG mellett) jelzi a zajló betegséget.

C)  Súlyos panaszok esetén mindkét fenti esetben a sürgős PCR végzendő és dönteni kell a beteg további kezeléséről, szükség esetén a kórházi beutalásról.

D)  A tünetek kezdete utáni 14. nap után, panaszmentes állapotban már egyértelműen a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. A pozitív IgG mutatja a lezajlott fertőzést. Ilyenkor még az IgM is lehet pozitív – a gyorsteszt eredményét a kórelőzményi adatokkal együtt kell értékelni.

E)  Ha a páciensnek nincs és nem is volt semmilyen tünete, de tudni akarja, hogy átesett-e a fertőzésen, úgy a szerológiai vizsgálat elvégzése célszerű. Ha mind az IgM mind az IgG negatív, az azt jelenti, hogy a páciens a vizsgálat előtti 2 hétig bezárólag nagy biztonsággal nem esett át koronavírus fertőzésen. Speciális esetben lehet szükség PCR vizsgálatra, ha például a páciensnek hivatalos igazolásra van szüksége, hogy nem fertőzött (pl. külföldre utazáshoz, valamely munkakör betöltéséhez, stb.).

A leletek értékeléséről ITT talál bővebb információt. 

Forrás: robertkorhaz.hu

Gyógyhír Magazin