Könnycsatornáinkból fizikai, érzelmi állapotunktól függően szivárog vagy záporozik a szemünk felületét ápoló nedvesség. Az oldott sókat és ionokat tartalmazó vízből, olajokból, nyálkából, antitestekből álló három – vizes, olajos és nyálkás – rétegű keverék kitűnő védelemmel látja el a szaruhártya felületét: nedvesíti, keni, óvja a fertőzésektől, javítja fénytörését, amíg van belőle elég, azaz legalább napi 1-3 milliliter.

Az ápoló és védő hatású folyadék azonban nem mindig áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Ilyenkor előfordulhat, hogy szemünk kiszárad, kivörösödik vagy viszket, szemhéjunk dörzspapírnak érződik, látásunk elhomályosul, érzékennyé válik a fényre. Persze nem mindegy, hogy épp csak kiszáradt a szemünk a külső körülmények miatt, vagy a könny mennyisége csökkent le kritikus mértékben.

Előbbi esetben inkább gyanakodhatunk környezeti körülményekre, például a légkondicionálóra, a hűvös kora tavaszi napon túlfűtött lakásra, száraz szélre, poros levegőre, (dohány)füstre, túl sokáig, pislogás nélkül feszülten figyelt képernyőkre. 

Autoimmun betegség is állhat a háttérben
A szem kiszáradása alkalmanként nagy mennyiségű könnytermelést válthat ki. Ezt reflexkönnyezésnek is nevezik, ez történik akkor például, amikor homok vagy por megy a szemünkbe. Ezek a könnyek azonban nagyrészt vízből állnak, és inkább arra alkalmasak, hogy kimossák a szembe került idegen testet, semmint arra, hogy ápolják és kenjék a szaruhártya felületét.

Ha elapad a könnyünk, az már komolyabb figyelmet kíván. Könnycseppjeink mennyisége több okból is csökkenhet, például életkorunk előrehaladtával, 40 éves kor felett, nőknél a menopauza miatt gyakrabban, de egyes orvosságok, például antihisztaminok mellékhatásaként is jelentkezhet. Előfordulhat az is, hogy a szemhéj gyulladása zárja el az olajokat termelő mirigyek kivezetéseit.

Ennél komolyabb problémát jelentenek egyes, jellemzően autoimmun betegségek. Ilyen például a Sjörgen-szindróma, amikor az ember saját antitestjei a nyál- és könnymirigyeinek sejtjei ellen fordulnak, de ide sorolható a rheumathoid arthritisz - súlyos ízületi gyulladás -, illetve kötőszöveteket érintő más autoimmun betegségek. Ilyen esetekben mindenképpen forduljunk orvoshoz. 

Így védekezhetünk a szemszárazság ellen
Ha nem kezeljük az okokat vagy a tüneteket, szemeink állapota hamar romlani fog: a kiszáradt szaruhártyát kórokozók támadhatják meg, a rajta maradt szennyeződések koptatják, elvékonyítják, fekélyek jelenhetnek meg rajta, szemünk pedig extrém módon érzékennyé válhat a fényre. 

Szemszárazság ellen több módon is védekezhetünk: szemhéjgyulladás esetén langyos vizes borogatással oldhatjuk fel a megkötött olajokat, a képernyők okozta szemszáradást a 20/20-as szabály követésével enyhíthetjük: 20 percenként 20 másodpercre hunyjuk le a szemünket, vagy helyezzük a képernyőt szemmagasság alá. Száraz levegőjű helyiségben párologtassunk, szellőztessünk. Könnyünk mennyiségét elegendő folyadék fogyasztásával biztosíthatjuk. Gyors enyhülést hozhatnak a könnycseppek és szemspray-k, egyes gyártók speciális változatokat is kínálnak a jellemző tünetekre.

Gyógyhír Magazin