

A magnézium a szervezet számos fiziológiai folyamatához nélkülözhetetlen ásványi anyag. Elengedhetetlen az idegrendszer, a szív és az izomzat megfelelő működéséhez.
A magnézium hatására nő az érfalak rugalmassága és javul a szívizom összehúzó képessége. Számos enzimet aktivál és részt vesz a nukleinsav-szintézisben. Fontos szerepet játszik a csontok mineralizációjában, az anyagcserefolyamatokban, az idegrendszer ingerületátviteli folyamataiban, valamint az izom összehúzódásnál. Fokozza a fizikai teljesítőképességet, oldja az izomgörcsöket és a stresszt. Bizonyítottan fájdalomcsillapító hatása is van. Intenzív fájdalom alatt csökken a magnézium szintje az agyban, a rendszeres migrénes roham pedig gyakran társul általános magnéziumhiánnyal. Ezért fejfájás esetén is érdemes az átlagosnál több magnéziumot bevinni.
Gyakran indokolt a magnéziumpótlás
Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással nehéz kielégíteni az átlagos szükségletet. Kifejezetten indokolt lehet a magnézium pótlása külső forrásból számos esetben. Ezek közé tartozik a terhesség, a fokozott fizikai vagy szellemi terhelés, stresszes életmód, izomgörcsök, szívelégtelenség vagy -ritmuszavar, magas vérnyomás, érelmeszesedés, migrén, csontritkulás és a diabétesz. Protonpumpagátlók tartós szedése is indokolttá teszi a magnéziumpótlást.
Ezen esetekben érdemes napi 300-400 mg magnéziumot szedni aszpartát, orotát, karbonát, oxid vagy citrát formájában. Mivel felszívódása ion formában történik, lehetőleg étkezéstől, illetve minden más étrend-kiegészítőtől és vitaminkészítménytől függetlenül, 2-3 óra eltéréssel vegyük be. Veseműködési zavar esetén azonban kontraindikált a magnézium szedése, ebben az esetben mindenképp konzultáljon kezelőorvosával! Normál veseműködés esetén túladagolása nem lehetséges, azonban napi 3-5 mg magnéziumsó bevitele ozmotikus hasmenést okoz.
dr. Zahorán Éva • szakgyógyszerész