

Mire beköszönt a február, már hosszú hónapok óta sötétben kelünk, sötétben fekszünk, testünk és lelkünk energiatartalékai kimerülőben vannak, és részben ennek hatására az arra hajlamosak közülünk egyre nyomottabb hangulatról, egyre zavaróbb testi tünetekről számolnak be.
Ahangulati hullámzások, a lehangoltság, a motiválatlanság, az energiaszegénység tartósan mellénk szegődhet, valamiféle depresszív állapot ólálkodik körülöttünk, ezért ideje hogy fokozottabban odafigyeljünk magunkra. Mielőtt esetleg tartósabban elhatalmasodna rajtunk a rossz hangulat, tegyünk meg néhány olyan dolgot, ami hatalmunkban áll, és akár már rövidtávon sokat segíthet egy pozitív fordulat elérésében.
Számos vizsgálat megerősítette, hogy a rendszeres testmozgás javítja a kedélyállapotot és csökkenti a depresszió mértékét. A testmozgás pszichológiai hatása abban rejlik, hogy a mozgás hatására a szervezetünkben olyan kémiai anyagok termelődnek, amelyek végső soron erősítik önbecsülésünket, energikusabbá tesznek, és hatásukra pozitívabban látjuk az életünket. A rendszeres testmozgás ellenállóbbá tesz a stresszel szemben, segít kivédeni a szorongást és a depresszív érzéseket, elősegíti a jobb alvást. A mozgás hatására szervezetünk javuló mutatókat produkál (alacsonyabb vérnyomás, magasabb energiaszint, jobb izomtónus stb.), ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy szubjektív pszichés jóllétünk javuljon.
Sokak számára a testmozgás mumus: már a szó hallatán izmos fiatal férfiakat és nőket vizionálnak, akik naphosszat önkínzó gyakorlatokat végeznek az edzőteremben. Nem kell félni, testmozgás lehet a házimunka (pl. porszívózás), az ütemes séta, a tánc, a kertben és a ház körül végzett munka is. Aki pedig már fittebb, kocogjon, kerékpározzon, tornásszon, jógázzon. Hatékonyabbá teszi a testmozgást, ha olyan mozgásformát választunk, ami megfelel általános egészségi, edzettségi állapotunknak, továbbá ha társakat is találunk hozzá.
A téli hónapokban hajlamosabbak vagyunk táplálóbb ételeket enni, és rosszkedvünket többszöri étkezéssel „kúrálni”.
A kutatások egyelőre nem találtak olyan étrendet, ami specifikusan közvetlenül hatna a depresszióra, ám ha odafigyelünk az étkezésünkre, a testi-lelki jóllét érzetének növekedése pozitívan hat vissza az általános hangulatunkra. Gondoskodjunk a szükséges vitaminok beviteléről, ha lehet, ételeink segítségével. A jól megválasztott szénhidrátok, például a teljes kiőrlésű lisztek, a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása összefüggésben áll a hangulatjavító szerotoninkiválasztással. Szintén jó hatással bír depresszió ellen az omega-3 zsírsavban gazdag ételek (tengeri halak, dió és egyéb magvak, sötét leveles zöldségek) beépítése a napi étrendbe.
Meglehet, hogy január elsején újévi fogadalmat tettünk. Most, másfél hónap elteltével nézzük meg, hol tartunk a fogadalom megvalósításban. Konkretizáljuk vállalásunkat: a „többet fogok mozogni” helyett jobb, ha azt mondjuk „minden nap 10 percet fogok táncolni a konyhában”. A pontosításnak lelki megerősítő hatása van. Ahelyett, hogy azt éreznénk, hogy már megint valami, ami nem sikerül, azt fogjuk érezni, hogy konkrét célunk van, ami reális és megvalósítható.
Vegyük elő a régóta halasztgatott tennivalóinkat: rakjunk rendet a garázsban, varrjuk fel a leszakadt gombokat, rendszerezzük a befizetett csekkeket. A tevőlegesség, a holtpontról való kimozdulás javítja önmagunkról alkotott képünket, ezáltal felvértez bennünket a negatív gondolatok ellen.
Az évnek ez a szakasza a farsang ideje. Menjünk, csatlakozzunk a mulatsághoz, legjobb, ha valamely szabadban megtartott télbúcsúztatót választjuk. Észrevétlenül belénk fog költözni a remény: közeledik a tavasz!
Fábián Tamás
pszichológus