Beleinkben dől el, az is, hogyan szabadulunk meg a méreganyagoktól, de nagyrészt az is, hogy milyen választ ad immunrendszerünk az egészségünket érő fenyegetésekre. Itt él ugyanis immunsejtjeink körülbelül 80 százaléka. Ez a bakteriális közösség – más néven mikrobióta – képes növelni az immunoglobulinok (ellenanyagok) és a T-sejtek termelését, amik számos kórokozóval, fertőzéssel is felveszik a harcot. Ha bélflóránk egyensúlyban van, akkor immunrendszerünk is jól működik, hangulatunk is jó.

Egyensúlyban tartani
Ezt az egyensúlyt azonban számos tényező fenyegetheti: étrendünk, egy-egy fertőzés, sőt az egyes betegségekre kapott kezelés is. A magas cukortartalmú étrend, a finomított gabonafélék (például a fehér liszt), a telített zsírok, az olajban sült ételek vagy épp az alkohol túlzott fogyasztása oda vezethet, hogy felborul a mikrobióta egyensúlya. Ennek hatására gyengülhet ellenállóképességünk, megnő a gyulladások, betegségek kialakulásának kockázata.

Fertőzések is fenyegethetik az egyensúlyt. Gyerekeknél elsősorban a rota-,  felnőtteknél pedig a norovírus okozta gyomor- és bélhurut alakulhat ki. 

A rossz közérzettel, hányingerrel, hasmenéssel, esetenként lázzal járó fertőzést könnyen el lehet kapni, és bár viszonylag gyors lefolyású, de akadhatnak kockázatai. A jelentős folyadékvesztés például kiszáradáshoz vezethet, és persze az így meggyengült immunrendszer miatt kiszolgáltatottabbak lehetünk további fertőzésekkel szemben.

Az antibiotikumos kezelés hátulütői
Súlyos csapásként érheti a bélflórát az antibiotikumos kezelés. Antibiotikumokkal általában bakteriális eredetű betegségeket kezelnek, de a jelenlegi téli időszakban sok influenzaszerű megbetegedésben szenvedő páciensnek is felírnak ilyen gyógyszert. Természetesen nem a vírusfertőzésre, hanem leginkább azért, hogy megelőzzék az esetleges bakteriális eredetű szövődményeket – mint például különböző felső légúti fertőzések, arcüreg- vagy tüdőgyulladás. Az antibiotikum hat a baktériumokra, és nem igazán figyeli, hogy épp a tüdőgyulladást okozó streptococcusról vagy a bélflóra fontos összetevőjéről, a bifidobacteriumról van-e szó. Ezért aztán alaposan rendet vág közöttük, aminek lehetnek kellemetlen következményei.

Hogyan óvhatjuk meg a mikrobióta egyensúlyát?
Erre két fő, egymást nem kizáró lehetőség van. Az egyik az, ha igyekszünk baktériumaink kedvére tenni, és számukra kedvező élelmiszereket fogyasztani. Ezeket prebiotikumoknak is szokás nevezni, és jellemzően rostban gazdag élelmiszereket jelentenek. Együnk tehát sok zöldséget és gyümölcsöt, hüvelyeseket – bab, lencse, csicseriborsó –, teljes kiőrlésű gabonákat, olajos magvakat, hogy „jól tartsuk” bélflóránkat is.

Sok esetben azonban ez már nem elég. Mint fentebb is láttuk, egy-egy fertőzés vagy antibiotikumos kezelés miatt túlságosan is megcsappanhat a baktériumok száma. Ilyenkor nincs mese, pótolni kell őket! 

Ekkor jönnek képbe a probiotikumok, az olyan élelmiszerek, melyek eleve tartalmaznak ilyen baktériumokat – mint a különböző bifidobacterium törzsek és lactobacillusok. Ezek jellemzően olyan fermentált, erjesztett élelmiszerek, mint a kefír, egyes natúr joghurtok, kovászolt savanyúságok, savanyított káposzta. 

Sok esetben azonban még ez sem elég. Szerencsére vény nélkül, gyógyhatású szerként is beszerezhetők a patikákban olyan termékek, amiket kimondottan arra fejlesztettek ki, hogy egy-egy fertőzést vagy antibiotikumos kezelést követően minél hatékonyabban és gyorsabban helyre tudjuk állítani bélflóránk egyensúlyát, és sikerrel dacoljunk az immunrendszerünket érő újabb kihívásokkal. 

Ballai Vince

Gyógyhír Magazin