

Az utóbbi években egyre inkább népszerű a növényi alapú, húsmentes táplálkozás. A vegetáriánus táplálkozás vallási, filozófiai, ökológiai és egészségügyi aspektusokat is magába foglal.
Az emberek egyre inkább igyekeznek egészségtudatosan élni, nem könnyű azonban eligazodni a sok ellentétes információ között. Míg az egyik tanulmány a növényi, addig egy másik a vegyes étkezés mellett teszi le a voksot. Brit kutatók több mint 48 000 embert követtek 18 éven át, és azt találták, hogy a vegetáriánusok rizikója szívbetegségekre 13 százalékkal kevesebb volt, azonban esetükben a stroke kockázata 20 százalékkal magasabb volt, mint húsevő társaiknál.
Az azonban biztosan kijelenthető, hogy mindenkinek az egészségére válik, ha minél változatosabban táplálkozik, csökkenti a húsfogyasztást, több zöldséget, gyümölcsöt és teljes értékű gabonát eszik, előnyben részesíti a helyi és szezonális alapanyagokat, továbbá minél kevesebb feldolgozott élelmiszert vásárol.
Mire kell figyelnie annak, aki nem eszik húst és állati eredetű termékeket?
Vas
Tény, hogy a növényi alapú vas rosszabbul szívódik fel, mint az állati eredetű, ezért ezt szükség esetén érdemes étrend-kiegészítő vagy gyógyszer formájában pótolni. Kitűnő vasforrásnak számít a bab, borsó, lencse, vörös szőlő, csipkebogyó, bogyós gyümölcsök, spenót, sóska, brokkoli, cékla és az olajos magvak.
B12-vitamin
Az emberi szervezet B12-vitamin szükségletét táplálékból és a bélflóra által termelt mennyiségből fedezi. Húsmentes étrendet követőknél mindenképp szükséges pótolni, mivel a táplálékkal nem jut elegendő a szervezetbe.
Kalcium
Igyekezzünk minél több mákot, zabpelyhet, szezámmagot, mandulát, diót, chia magot, spenótot, mángoldot fogyasztani, hogy ne alakuljon ki kalciumhiány.
Fehérje
Kis odafigyeléssel, növényi fehérjékkel teljes mértékben pótolható a napi szükségletünk. A legkiválóbb növényi fehérjeforrások a hüvelyesek, babfélék, borsó, lencse, csicseriborsó, szója, tempeh, tofu, földimogyoró és a különböző olajos magvak.
dr. Zahorán Éva
szakgyógyszerész