Öt fiatal, 18 és 23 év közötti nőt figyeltek meg, akik nem voltak tapasztalt sofőrök, maximum heti kétszer vezettek, illetve 1-7 éve van jogosítványuk. Azért rutintalan alanyokat vontak be a vizsgálatba, mert aki rendszeresen és sokat vezet, jobban alkalmazkodik a stresszes szituációkhoz. Az egyik nap az alanyoknak 20 percet kellett vezetniük Marília, Brazília egyik legforgalmasabb utcájának 3 km hosszú szakaszán. Ezen a napon nem hallgattak zenét. A következő napon ugyanezt az utat kellett megtenniük, de hangszeres zene hallgatása mellett. A vizsgálat során a résztvevőknek idegen autót kellett vezetniük, és pulzusmérőt viseltek – mutatja be a kísérletet a medicalnewstoday.com egészségügyi szakportál.

A zenehallgatás megelőző intézkedésként szolgálhat a szív- és érrendszer egészsége védelmében, az olyan fokozott stresszhelyzetekben, mint például az autóvezetés. Úgyhogy mielőtt legközelebb beül a volán mögé, gondoskodjon megfelelő hallgatnivalóról.

A tudósok elemezték az adatokat és arra jutottak, hogy amikor a résztvevők stresszes körülmények között vezettek, de közben zenét hallgattak, a szívfrekvencia változékonysága magasabb volt, mint amikor zene nélkül vezettek. A variabilitás pedig azt mutatja meg, hogy mennyire képes a szív követni a szervezet keringési szükségleteit. Minél nagyobb a változékonyság annál jobb a szív rugalmassága, pillanatnyi alkalmazkodóképessége. A magasabb értékek mellett pedig alacsonyabb a megbetegedések és halálozások száma, valamint emelkedett a pszichológiai jólét és az életminőség. Összefoglalva: arra jutottak, hogy a zenehallgatás enyhítette, mérsékelte az idegeskedés szívre kifejtett károsító hatását.

De mi is áll ennek a biológiai hátterében?
A szervezet belső egyensúlyának fenntartásáért a vegetatív idegrendszer a felelős. Ez a létfenntartáshoz szükséges, ám akaratunktól független folyamatokat irányít, és két ellentétes hatású rendszerből épül fel, a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszerből. Ezek együttesen szabályozzák a pulzusszámot.

A szimpatikus idegrendszer aktiválódik stresszhelyzetekben, felkészíti szervezetünket a vészreakcióra. Hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj, szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint és a vérnyomás, több vér jut az agyba, az izmokhoz, a létfontosságú szervekhez és éberebbé válik a tudatunk.

A paraszimpatikus idegrendszer működése ezzel szemben a nyugalmi helyzet visszaállításáért felelős. Hatására összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, mélyül a légzés, több vér jut az emésztőrendszerünkbe, megindul az emésztőnedvek termelése, lassul a szívverés és normalizálódik a pulzusszám.

dr. Zahorán Éva
szakgyógyszerész

Gyógyhír Magazin