A fájdalomnak, bár valójában senki nem kívánja, fontos és hasznos szerepe van: szervezetünk vele figyelmeztet arra, hogy káros hatás érte, és arra késztet minket, hogy elkerüljük vagy kezeljük a kiváltó okot, vagy ha ezt ismerjük, és nem tudunk vele mit kezdeni, magát a fájdalmat.
Ha elönt bennünket a fájdalom, többnyire arra koncentrálunk, hogy minél hamarabb csillapítsuk, és gyakran nem sokat gondolkozunk azon, hogy azok a szerek, amiket beszedünk, miként hatnak. Összeszedtük dióhéjban, hogy a különböző fájdalmakat mivel és hogyan lehet csillapítani.
A fájdalom típusai
A fájdalmakat több szempont szerint is lehet csoportosítani. A legalapvetőbb az időtartama: van gyors és van lassú.
A gyors fájdalom, amit legtöbbször szúró fájdalomnak írunk le, olyan, mint egy tűszúrás, amit alig egytized másodperccel a behatás után meg is érzünk. A lassú fájdalom esetében egy másodpercig is eltarthat, mire tudatosul. A gyors fájdalom szinte kizárólag a bőrön keresztül érkezik, többnyire erős mechanikai vagy hőhatásra válaszul, a lassú fájdalmat kémiai anyagok is kiválthatják. Lassú fájdalom a test bármely szövetében felléphet.
A fájdalomcsillapítás eszköztára
Fájdalomcsillapításra gyógyhatású szerek színes kavalkádja áll rendelkezésünkre számtalan formában: tablettaként, kapszulaként, folyadékként, krémként, végbélkúpként is alkalmazhatjuk őket. Erősségi szempontok alapján a WHO összesen három fő fajtát különböztet meg:
1. Nem-szteroid gyulladásgátlók (angol rövidítése: NSAID)
Ezek úgy hatnak, hogy gátolják két fontos ciklooxigenáz enzim működését, amiknek kulcsszerepük van a gyulladás és a fájdalom továbbításában. A fájdalom- és gyulladáscsökkentésen kívül lázcsillapításra is alkalmasak. Ide tartozik az aszpirin, az ibuprofén, a naproxén, a diklofenák, vagy a paracetamol, bár utóbbinak nincs gyulladáscsökkentő hatása.
2. Gyenge és 3. erős opioidok
Az opioidok a szervezet opioid receptorain keresztül hatnak, és gátolják a fájdalom érzékelésének továbbhaladását a gerincvelői idegpályákon, illetve módosítják az agyban keletkező fájdalomérzetet is, fokozva a fájdalomcsillapító hatást. Létezik belőlük természetes eredetű – ezeket ópiátoknak nevezik –, mint a mákból kinyert morfin és származékai, illetve szintetikus, mint a tramadol, a petidin, a fentanin. Az opioidok rendkívül hatékony fájdalomcsillapítók, de mellékhatásaik és függőség kialakulásának kockázatai miatt csak orvosi rendelvényre és felügyelet mellett alkalmazhatók.
De mikor melyiket használjuk?
Ezt többnyire az orvos dönti el, kivéve a vény nélkül kapható szereknél. Általánosságban elmondható, hogy a paracetamolt enyhébb fájdalmakra adják, amikor nincs szükség gyulladáscsökkentésre. A nem-szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentőket olyan fájdalmakra adják, amikkel gyulladás, esetleg láz is együtt jár, mint az izom- és ízületi fájdalmak, fog-, fejfájás, menstruációs görcsök. A gyenge opioidokat erősebb fájdalmak esetén alkalmazzák, ahol az előzőek hatástalanok. Az erős opioidokat súlyos sérülteknél, műtét után vagy rákbetegséggel kapcsolatos fájdalom esetén használják. A fájdalomcsillapítókat gyakran kombinálják egymással vagy más hatóanyagokkal, hogy nagyobb hatékonysággal lehessen alkalmazni.
Ballai Vince
Gyógyhír Magazin
