Nehézláb-érzés, feszülés, viszketés, lábszárgörcsök, fáradékonyság, „nyugtalan láb” szindróma: a krónikus vénás elégtelenség jellegzetes panaszait sorolta korábban lapunk kérdésére a Scolinea Gyógytorna rendelő vezető gyógytornásza, Horvát Krisztina. Sokan tapasztalják, hogy ami kezdetben „csak” bosszúság, az évek múlásával azonban egyre több panaszt okozhat. Nyáron szembetűnőbb, ha van – és ezért nagyobb az esélye annak is, hogy komolyan vegyük. De mi is a baj a visszérrel?

A szépséghibától a feszítő fájdalomig
A probléma nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a lábszáron kidudorodó erek nem mutatnak jól, hanem a betegséggel járó fájdalmak és a további egészségügyi kockázatok miatt is. Az elnehezedő láb érzése már önmagában is nagyon kellemetlen, így ha ezt a jelet észleljük, akkor nagyon fontos, hogy mihamarabb elkezdjük a kezelést és az életmódváltást. A visszér kialakulásának oka, hogy a vénák falai elgyengülnek, rugalmatlanná válnak, emiatt hosszában és széltében is megnyúlnak, a záró billentyűk pedig eltávolodnak egymástól. Megnő a vénában a nyomás, és hogy elférjenek, kidudorodnak, kacskaringóssá válnak. De vajon mire figyeljen az, akinél akár családi, alkati okokra, akár a munkájára vagy az életmódjára visszavezethető, a visszérbetegségre hajlamosító tényezők állnak fenn?

Tornára fel!
Hogy a vérkeringésünk megfelelően működjön, és hogy a salakanyagok eltávozzanak, fontos a rendszeres mozgás. A sport előzi meg leghatékonyabban a visszér kialakulását, a már kialakult problémán is sokat segíthet, ráadásul segítségével megszabadulhatunk a felesleges kilóktól is (a túlsúly nincs jó hatással a visszérre). Érdemes kipróbálni a futást, a kerékpározást, vagy akár a speciális visszértornát. Tv-nézés közben „biciklizzünk”, hosszú kényszerű álldogálás után térdeinket húzzuk fel jó magasra, majd sarkainkat emeljük hátra, magasabbra, sétálgassunk, de ne erőltessük lábaink izmait. 

Utazáskor tervezzünk be rövidebb szüneteket. Pár perc is segít, hogy a láb vérkeringése helyreálljon. Kiválóan edzi az érfalakat a hideg-meleg vizes zuhanyzás, hiszen fokozza a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag jut el a szövetekbe. Fontos azonban figyelni arra, hogy a víz ne legyen túl forró, és mindenképp hideggel fejezzük be a zuhanyzást, hogy összeszűküljenek az erek. 

Számos gyógynövény hatékonyan veszi fel a harcot a visszerekkel. A vadgesztenye például segít leküzdeni a kellemetlen és zavaró panaszokat, mivel csökkenti az ödémát, erősíti az ereket, elűzi a fájdalmat. A népi gyógyászat már régóta használja visszér ellen, és alkalmazása szerencsére napjainkra se tűnt el, mivel számos krém fő hatóanyaga. A különféle vény nélkül kapható krémek, tabletták enyhíthetik a tüneteket, a feszítő, kellemetlen érzést, a vizesedést.

Intő jelek és praktikák
A kezdődő betegségnek eleinte csak annyi jele van, hogy este hazaérve jól esik ledobni a cipőt. Egy-egy fárasztó nap után a boka megvastagszik, a bőr viszket, a láb kissé megdagadhat. Később mindez egyre erősebben jelentkezik, a dagadás nem csak estére lesz zavaró, és már minimális megterhelés is előidézheti. Intő jel, ha éjszaka izomgörcsöket tapasztalunk, illetve a bőr vöröses-barnás színűvé válik és hámlani kezd. Amikor a vénák kisebb-nagyobb lila dudorok formájában átlátszanak a bőrön, mindenképpen kezelésre van szükség. 

Sajnos a visszérbetegségre való hajlam genetikailag meghatározott. A nőket jobban sújtják a panaszok, különösen azokat, akik már szültek, és elmúltak 
40 évesek. A keringés javítására és az érfalak erősítésére ajánlott a C- és E-vitamin. Fogyasszunk naponta 1-2 adag sötét színű gyümölcsöt vagy zöldséget, például bogyósokat vagy paradicsomot. Az optimális hatáshoz egyedileg összeállított étrend javasolt. A rizikócsoportba tartozóknak személyek különösen ajánlott az évente elvégzett szakorvosi kontroll. 

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin