Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint a feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig „valószínűleg rákkeltő”, de a bizonyítékok száma korlátozott. A tanulmány annak idején világszerte nagy visszhangot váltott ki. Az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsáru fogyasztása évente mintegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet a tudósok szerint, összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is – számolt be a BBC hírportálja.

 

A kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amiket korábban más kutatók is. A New York Times cikke szerint ez volt egyébként az egyik valaha végzett legnagyobb méretű kutatás: a kutatók 55 nemzet tagjairól szóló 61 tanulmányt elemeztek, amelyek összesen 4 millió ember adatai alapján készültek.

 

Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt tanulmányuk eredményei alapján 

• ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. 

• ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.

 

A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában – 

összegzi az MTI.

 

„Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá” – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike. A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt.

 

Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek velük egyet. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) például bejelentette, hogy nem fogja megváltoztatni az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Szakemberek attól is félnek, hogy a felfedezés illetve annak kommunikációja megingathatja a bizalmat a tudományos kutatásokban.

 

Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától” származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora pedig arra figyelmeztet, hogy ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”.

 

A New York Times arra figyelmeztet, hogy ha az új felfedezés nyomán megugrana a vörös húsok, elsősorban a marhahús fogyasztása, annak nemcsak egészségügyi következménye lehetne. Környezetvédők már korábban felhívták a figyelmet a nagyüzemi marhatartás környezeti terhelésére, állatvédők pedig az állatok jóléte miatt aggódnak. 

 

Mi számít vörös és feldolgozott húsnak? 
Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, de nem tartozik közéjük a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok sem. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel. Az így készült termékeket – kolbászfélék, szalámik, pástétomok –, valamint a szalonnát feldolgozott húsárunak nevezik. A darálás, vagdalás önmagában ebben az értelemben nem számít feldolgozásnak.