Fontos tudni, hogy szinte az összes vény nélkül kapható fájdalomcsillapító egyben gyulladást és lázat is csillapít. A különböző fajtákat minimum 4 óra eltéréssel kombináljuk, mert a hatásuk nem fog összeadódni, ellenben a mellékhatásuk hamarabb fog jelentkezni. Lehetőség szerint ne üres gyomorra, hanem egy pár falat elfogyasztása után vegyük be őket. Választhatunk tabletta, lágy kapszula, granulátum, pezsgőtabletta, kúp és szirup közül. Hatóanyagban pedig a legismertebbek talán az acetilszalicilsav, paracetamol, ibuprofén és diklofenák tartalmú gyógyszerek, de vannak már koffeinnel kombinált készítmények is. A megfelelő kiválasztásához kérjük ki egy szakember véleményét. Mindig mondjuk el, milyen egyéb gyógyszereket szedünk, illetve, hogy van e bármilyen betegségünk. 

Hogyan csökkentsük az ízületi fájdalmat?
Minden ötödik magyar ember – az 50 év felettieknek pedig már 23%-a – hetente többször szed fájdalomcsillapító gyógyszert mozgásszervi fájdalmakra. Az ízületi fájdalmat először próbáljuk meg helyileg, külsőlegesen kezelni, krémekkel vagy tapaszokkal. Ezek egyenletesen fejtik ki a hatásukat 10-12 órán keresztül, és mivel a bőrön keresztül szívódnak fel, kímélik a gyomrot is. A mozgásszervi betegségek egyik legfontosabb gyógymódja maga a mozgás. Aki nem mozog, az a túlsúly és a gyenge izomzat, ízületek miatt előbb-utóbb kénytelen szembenézni a fájdalommal is. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve tízévente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. 
60 éves kortól heti 2 óra intenzív mozgás javasolt.

Hasfájás, fejfájás enyhítése
Hasfájásra ne vegyünk be egyből fájdalomcsillapítót, mert nagy részük irritálja a gyomrot és csak rontani fogja az állapotunkat. Sokkal valószínűbb, hogy gyomorsavcsökkentőre, -fertőtlenítőre, görcsoldóra vagy probiotikumra van inkább szükségünk, és ha megszüntetjük a probléma okát, a fájdalom is rögvest el fog múlni. 

Az összes létező fájdalomból a leg-gyakoribb a fejfájás, szinte mindenki szenvedett már tőle. De mi okozza? Lehet, hogy csak nem ettünk, ittunk vagy elfeledkeztünk a vérnyomáscsökkentőnk bevételéről, esetleg idegesek vagyunk, de hormon-, vagy frontváltozás, sőt, betegség is állhat a hátterében. Igyunk meg egy-két pohár vizet, vegyünk be egy magnéziumtablettát, csak utána nyúljunk a fájdalomcsillapítóhoz. Kutatások bizonyítják, hogy intenzív fájdalom alatt csökken a magnézium szintje az agyban, a rendszeres migrénes roham pedig gyakran társul általános magnéziumhiánnyal. Érdemes napi 300-400 mg magnéziumot szedni orotát, karbonát, oxid vagy citrátsó formájában.

A magyar lakosság 15-17%-a szenved migréntől és nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik, mint férfiaknál. Jellegzetes tünetei a féloldali lüktető, közepes vagy erős intenzitású fejfájás, amelyhez hányinger és/vagy hányás, foto- és fonofóbia (túlérzékenység fényre illetve a hangra) társul, valamint a fizikai mozgás még tovább rontja. A migrénes roham 4-72 óráig is tarthat, és jelentkezhet mellette átmeneti látás-, érzés-, beszédzavar vagy izomgyengeség is. 

Dr. Zahorán Éva
szakgyógyszerész

Gyógyhír Magazin