Alegújabb kutatások szerint a jelenségnek evolúciós magyarázata van. Szervezetünkben létezik ugyanis egy RAGE nevű fehérje (a New Yorki Egyetem tudósainak elnevezése), aminek az a feladata, hogy tárolja a zsírt a szervezetünkben. 

Az ősembernek nem jutott mindig élelem, és a szűkös időket az élte túl nagyobb eséllyel, aki magára tudott szedni valamennyi zsírt korábban. Ma már a legtöbb embernek – legalábbis a világ fejlettebb részein – nem kell szembenéznie az éhhalállal, a RAGE azonban továbbra is működik, és megakadályozza, hogy szervezetünk gyorsan lebontsa a zsírt. A diétát „éhezésként” fogja fel, ezért leállítja a zsírlebontó mechanizmust. 

Az eredmény: a zsír felhalmozódik szervezetünkben – számol be cikkében a webmd.com. 

Szabaduljunk meg a fehérjétől! 
Vajon nem lehetne megszabadulni ettől a funkcióját vesztett fehérjétől? A New Yorki Egyetem tudósai megpróbálták, és az eredményeik bizakodásra adnak okot. „Olyan egereket vizsgáltunk, amelyeknek a szervezetében nem volt RAGE. 

Magas zsírtartalmú étrendre fogtuk őket, és azt találtuk, hogy hiába fogyasztották el az ételeket, nem híztak meg. Eközben sem értelmi, sem szaporodási képességeik nem szenvedtek csorbát” – mondta a kísérletről szóló tanulmány szerzője, Dr. Ann Marie Schmidt, a New Yorki Egyetem tudósa.  

Mivel a RAGE nem mindig aktív hétköznapi életünk során, a kutatók azt remélik, az emberi szervezetből is ki lehet iktatni. Schimdt szerint a lehetőség azért is kecsegtető, mert ez azt jelenti, hogy az elhízás okozta betegségek – cukorbetegség, rák, az érfalak megkeményedése, Alzheimer-kór – gyakoriságát is csökkenteni lehetne. 

Nem ilyen egyszerű a kérdés
Dr. Michael Wood, a Harper Medical Center orvosigazgatója szerint a RAGE nem az egyetlen faktor, ami szerepet játszik az elhízásban. Nagyon komplikált problémáról beszélünk, amit a kutatást végző kollégái túlzottan leegyszerűsítettek. 

„Nem létezik egy ilyen mágikus gomb, mit csak meg kell nyomni, és máris karcsúak leszünk. Annak, aki fogyni akar, életmódot kell váltania, még akkor is, ha súlycsökkentő plasztikai műtéten esett át. A legnagyobb változást attól lehet várni, ha valaki kevesebb kalóriát vesz magához, és mellette rendszeresen mozog. Azt is tudatosítani kell, hogy a sport nem a fogyókúra része, hanem egy egészséges szokás” – tette hozzá. 

1975 óta megháromszorozódott az elhízottak száma
Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta – állapították meg norvég kutatók egy több mint százezer fős tanulmányban. 

Az 1970-es évek közepén a felnőttek mintegy 4 százaléka volt elhízott, 2016-ra arányuk 13 százalékra emelkedett (a férfiak körében 11 százalék, a nőknél 15 százalék) az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Jelenleg mintegy kétmilliárd 18 év fölötti embernek, az összes felnőtt 39 százalékának a testtömegindexe 25 vagy annál több, közülük 700 millió klinikailag elhízott. Az elhízottak aránya a gyermekek esetében még jobban nőtt, az 1975-ös négy százalékról 18 százalékra 2016-ra. Az elhízottak – a 30 vagy annál magasabb testtömegindexű (BMI) – esetében nagy a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kockázata. (MTI)

Gyógyhír Magazin