A napvédő szerekről számos mítosz kering attól kezddve, hogy rákkeltőek, addig, hogy aki barna bőrű, annak nem kell használni. Pontról-pontra végigmentünk ezeken a mítoszokon és megcáfoltuk őket.

A napvédő szerek rákot okoznak.
Nem létezik olyan tudományos igényességgel, nagy mintán végzett, ellenőrzött kutatás, amely alátámasztaná ezt az állítást. Ezzel szemben számos bizonyíték van arra, hogy a túlzott napozás bőrrákot okoz. Ha valakit ez mégsem győzne meg, annak azt ajánljuk, használjon cink-oxidot vagy titánium-dioxidot tartalamzó naptejet, hiszen ezek nem szívódnak fel a bőrben.

Barna bőröm van, nekem nincs szükségem napvédő szerre.
A barna bőr éppen úgy ki van téve a nap sugarainak, mint a világosabb, csak kevésbé látszik rakta a károsodás. A bőrsejtek azzal válaszolnak az UV-sugárzásra, hogy több pigmentet termelnek (ettől látszik sötétebbnek a bőrünk, amikor lebarnulunk). Barna bőrön ezt nehezebb észrevenni, de ugyanúgy megtörténik. Az természetesen igaz, hogy sötétebb bőr esetéban alacsonyabb faktorszámú napvédő szerre van szükség.

A napvédő szerem vízálló, úgyhogy elég, ha egyszer bekenem magam vele.
Az alapszabály az, hogy fél órával azelőtt kenjük be magunkat a napolajjal vagy naptejjel, hogy kimennénk a napra. Tudni kell azt is, hogy az úszás vagy az izzadás rontja a hatékonyságát, ezért érdemes kétóránkánt bekenni magunkat, sőt akár óránként is megismételhetjük a műveletet.

SPF50-es napvédő szert haszálok, azt nem kell olyan sokszor felkenni.
A faktorszám azt mutatja meg, mennyi időt tölthetünk a napon leégés nélkül. Az SPF50-es készítmány ugyanúgy elveszíti hatásosságát két óra után, mint a többi.

Az alapozómban van SPF, nincs szükségem más védelemre.
Az alapozóban valószínűleg nincs annyi hatóanyag, amennyi valódi védelmet jelenthetne, másrészről nem jut belőle az összes olyan bőrfelületre, ami ki van téve a napnak. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a hidratáló krémek – bár saját feladatukat ellátják – napvédelmet általában nem biztosítanak.

Nincs szükség napvédő szerre, ha felhős az ég.
Ez nem igaz, sőt ilyenkor az is elképzelhető, hogy még a szokásosnál is több UV-sugárzás éri a bőrünket. Ilyenkor se feledkezzünk meg a védekezésről.
Érdemes szemünk védelmére, is gondolni: egy jó minőségű szemüveg nem kidobott pénz. Az optikus segíteni fog a megfelelő darab kiválasztásában.

És mi van a vízzel?
Sokan félnek Magyarországon belemenni – vagy főleg a gyerekeket beleengedni – a természetes vizekbe. Pedig nincs rá okuk. Több vizsgálat tanúsítja, hogy a vízminőség nemcsak jó, hanem kitűnő. Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es szezonban végzett egy nagy kutatást ebben a témakörben, és kiderült, hogy a több mint 21 ezer vizsgált fürdőhely 95 százaléka eleget tesz a minimális vízminőségi előírásoknak, 83 százalékuk pedig még a kitűnő minősítést is elérte.

A Magyarországi helyzet hasonló, és jóval frissebb adatok is a rendelkezésünkre állnak. 2019 májusában a hazai természetes fürdőhelyek zöme kiváló minősítést kapott. Az összesítés szerint a 2018-ban üzemelő mintegy 250 fürdőhelyről pozitív a kép: a kicsivel több mint 230 természetes fürdővíz 79 százaléka kiváló, 13 százaléka jó, 5 százaléka tűrhető minősítést kapott.

Ettől függetlenül van néhány tanács, amit mindenkinek érdemes betartania
- Úszás után, étkezés előtt mosson kezet szappannal. A homok is lehet fertőzött, amiben esetleg a gyerekkel játszott.
- Ne nyelje le a vizet úszás közben.
- Ha nyílt sebe van, ne menjen a vízbe.
- Amikor hazaér, zuhanyozzon le.
- Ha gyengének érzi magát, vagy rossz a közérzete, jobb, ha még a tünetek jelentkezése előtt orvoshoz fordul.

Gyógyhír Magazin