Ahányinger az agy alsó részén, az agytörzsben található nyúltvelőben elhelyezkedő hányásközpontban keletkezik. Ez négy helyről kaphat ingerületeket, amik aktivizálják: a tápcsatornából, a kémiai anyagokra érzékeny receptorokból, a felsőbb agyi központokból és az egyensúlyozó szervből.

A tápcsatornából érkező jelzések mögött gyomor- és bélbántalmak állhatnak. A kémiai anyagokra érzékeny receptorok felől érkező jelzések hátterében élettani változások, rákos megbetegedések, vesekő, erős gyógyszerek, alkohol; a felsőbb agyi központokból érkező jelek mögött szorongás vagy egyszerű undor, az egyensúlyérzékelő rendszer jelzései mögött pedig a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyozási szervünk működésének a zavara állhat. Utóbbi orvosi elnevezése: kinetózis, de köznyelven utazási betegségként is emlegetik.

Nincs összhang
Kinetózis akkor lép fel, amikor testünk agresszív és folyamatos, külső eredetű erők általi mozg(at)ásnak van kitéve: hajón ülünk a hullámzó tengeren, autóval kanyargunk egy szerpentines úton, turbulenciákba kerül a repülőgépünk, felülünk egy körhintára. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy az egyensúlyozási szervünk által érzettek nincsenek összhangban azzal amit a szemünkkel látunk. Például mert olvasunk az autóban, befele nézünk a hajó belseje felé, ahol minden nyugodtnak tűnik, vagy becsukjuk a szemünket a repülőn, hullámvasúton. 

Mit lehet tenni ellene? 
Utazás során gyakran az is elég, ha kinézünk az ablakon, és a szemünk és egyensúlyi szervünk által észlelt jelek összhangba kerülnek. Segíthet a mozdulatlanság is: ha lefekszünk valahová, és mélyeket lélegezve igyekszünk megnyugtatni összezavart érzékelésünket. Persze ehhez meg kellene állni az autóval, ki kellene szállni a hajóból, repülőből, amit általában nem lehet azonnal megtenni. Segíthet, ha apró kortyokban iszunk enyhén citromos vizet, és persze jó, ha van nálunk hányinger elleni gyógyszer. Ilyeneket vény nélkül is kaphatunk a patikákban.

Gyógyhír Magazin