

Mindenki tudja, hogy a vasra nagy szüksége van a szervezetnek. Fontos szerepet játszik a szervezet oxigénellátásában: a vörösvértestek festékanyaga, a hemoglobin felépítéséhez elengedhetetlen, kulcsszerepe van tehát a vérképződésben, és az izmokban található másik oxigénszállító fehérje, a mioglobin előállításához is szükséges. Jelentősen segíti az immunrendszer és az agy fejlődését is.
Ha a szervezetünkben nincs elegendő vas, akkor csökken a vér oxigénszállító képessége, légszomj alakul ki, a légzés szaporábbá válik, a szív gyorsabban ver. Hosszabb távon ez jelentősen megterheli a szervezetet, fáradékonyság lép fel, súlyosabb esetben vérszegénység alakulhat ki. Ezt megelőzendő érdemes elegendő vasat fogyasztanunk. De mennyit is?
Vasigényünk függhet attól, melyik nemhez tartozunk, mennyi idősek vagyunk, milyen életmódot folyatunk, milyen az egészségügyi állapotunk.
Csecsemőknél a szoptatás végének időszaka kockázatos vasbevitel szempontjából. Az anyatejjel ugyanis – amennyiben az édesanya odafigyel saját vasbevitelére (ami terhesség alatt 30, szoptatás ideje alatt 20 milligramm naponta*) – elegendő vashoz juthat. A hozzátáplálás kezdetekor már a gyermek külön vasbevitelére is figyelni kell. Az ajánlott napi adag ebben az időszakban egészen 7 éves korig napi 8 milligramm.
A bakfisoknál kezd eltérni nemek szerint a szervezet vasszükséglete. A lányoknak jellemzően nagyobb mennyiségre van szükségük, elsősorban a nemi érés során és azt követően. A rendszeres menstruációk miatt ugyanis jelentősebb mennyiségű vért veszítenek, és a pótlásához elengedhetetlen a megfelelő mértékű vasbevitel. A lányoknak és fiatal nőknek jellemzően 25 százalékkal több vasat kell bevinniük, mint a hasonló korú fiúknak (napi 15, illetve 12 milligram).
A szervezet kifejlődése után a férfiak már kevesebb vassal is beérik, 20 éves kor környékén elég nekik a nőknek ajánlott napi vasbevitel kétharmada is (nők: 15, férfiak: 10 milligramm). A terhesség és szoptatás idején ez a különbség aztán háromszorosra emelkedik a nők javára (lásd fentebb). A két nem vasigénye majd a menopauzát követően válik ismét hasonlóvá, 50 éves kor felett egyaránt napi 10 milligrammot érdemes fogyasztanunk.
Minden életkorban előfordulhat azonban, hogy életmódunk, vagy egészségügyi problémáink miatt nagyobb mennyiségű vasra van szükségünk. A rendszeresen megterhelő fizikai munkát végzőknek vagy a sportolóknak is többet kell bejuttatni a szervezetükbe. Ugyancsak oda kell figyelniük a megfelelő vasbevitelre azoknak, akik száműzték étrendjükből a húst (vas ugyanis leghatékonyabban húsokból tud felszívódni). Idősebb korban, jellemzően 65 éves kor felett, a különböző gyulladásos betegségek, veseproblémák, nem megfelelő táplálkozás miatt növekedhet meg a szervezet vasigénye.
Ezt a megnövekedett igényt magas vastartalmú ételek fogyasztásával elégíthetjük ki: a húsok közül a vörös húsokat és a belsőségeket érdemes fogyasztani, a zöldségek és gyümölcsök közül a spenót, a sóska, a kelkáposzta, a hüvelyesek, és az aszalt gyümölcsök tartalmaznak jelentősebb mennyiségű vasat. Előfordulhat azonban, hogy a kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett is vaspótlásra van szükség. Manapság már elérhetők olyan étrend-kiegészítők is, melyek természetben előforduló formában, de koncentráltan tartalmazzák ezt az élethez oly fontos elemet.