A húsvétot ennél fogva nemcsak azért lehet a karácsonyi időszakhoz hasonlítani, mert mindkettő jelentős ünnep, hanem azért is, mert mindkettőt egyaránt jellemzik a nagy és jóízű étkezések. A családi és baráti összejöveteleken jó szívvel kínált, tápláló ételek pedig megteszik a hatásukat: sokan elszomorodva figyelik az ünnep után a mérleget, a vérnyomásmérő kijelzőjét, a vércukorszintjüket. Talán jobb lett volna, ha inkább böjtölök? – kérdezhetik ilyenkor maguktól. Pedig a szép hagyományokat úgy is követhetjük, hogy közben odafigyelünk az egészségünkre.

Na de hogyan lehet egy ilyen ünnep idején ennek is eleget tenni, amikor mindenhol finomságokkal kínálnak, és sértődés van belőle, ha visszautasítjuk? Hát ne utasítsuk el, de együnk kevesebbet, bármennyire is lakmározásra csábít a finomságok alatt roskadozó asztal!

Egy kicsit másképp
Egyszerre elég két szelet sonka, naponta legfeljebb egy tojás. A főétkezéseken kívül együnk kevesebbet, érdemes reggelire, vacsorára rostdús, szénhidrátban szegény ételeket -– zabkását, müzlit – és sok zöldséget fogyasztani. Húsvétkor már több, nem marokkói és spanyol üvegházakban, hanem hazai földben termett zöldség is elérhető.

Ha magunknak sütünk-főzünk, akkor bevethetünk pár trükköt is. Változtathatunk hagyományos ételeink összetevőin  vagy egyszerűen csak csökkenthetjük a mennyiségét. Édességek, sütemények esetében például a legegyszerűbb trükk, ha kisebb szeletekben porciózzuk ki. Így egyszerre kevesebb fogy, csak álljunk ellent a kísértésnek, hogy újra és újra vegyünk belőle!

Kiránduljunk!
Amennyiben mégis bevittük a felesleges kalóriákat az ünnep alatt, ne legyünk restek, és mozogjuk le. Számos olyan régi húsvéti szokásról megemlékeznek a feljegyzések, aminek felelevenítésével egészségünkért is tehetünk. 

Nos, gondolhatnánk kapásból egy jó futásra a locsoló férfiak elől (vagy épp a locsolás elől menekülő nők után), de nyugodtabb és kényelmesebb lehetőség a határkerülések megidézése. Ilyenkor a falusiak – gyakran napfelkelte előtt – körbejárták a településük határában fekvő földeket, hogy megvédjék a rontástól, a fagytól, a jégveréstől. Többségünknek persze már nem kell a vetésért aggódnia, pláne nem hajnalban, de egy jó kirándulás, kitűnő lehetőség a nagy lakmározások lemozgására a tavaszi pompájába öltözött természetben.

Főtt sonka egészségesebben
A vörös húsok és a feldolgozott, pácsóval, füstöléssel tartósított húskészítmények – mint a sonka is –, egészségügyi hatásai vitatottak. Persze nem kötelező mindenáron tartózkodnunk a fogyasztásától, de jobb, ha ennek tudatában esszük. Húsvétkor sem kell megtagadnunk magunktól, de érdemes pár alapszabályt figyelembe venni, ha már sonkafőzésre adjuk a fejünket: a hentesnél válasszuk a húsosabb, kevésbé zsíros darabokat, evéskor pedig vágjuk vékonyra, és mértékkel, valamint sok zöldséggel fogyasszuk, lehetőleg napi 50 grammnál nem többet.

Sonka helyett más
Bár a többség a főtt sonkával kapcsolja össze az ünnepet, régebben hasonló, sőt helyenként nagyobb jelentősége volt a bárányhúsnak is. A fél évesnél fiatalabb bárány húsa sülve vagy pörköltként elkészítve is ízletes, és valamivel egészségesebb alternatívája lehet a sonkának. Akik nem elsősorban házikedvencként vagy a csokitojások hordozójaként gondolnak rá, megpróbálkozhatnak a nyúllal is. Húsa fehér, magas a fehérje-, de alacsony a koleszterin- és a zsírtartalma, konyhai népszerűsége egykoron vetekedett a szárnyasokéval.

Kalácsot egészségesebben
A fonott kalácsot nem muszáj fehérlisztből készíteni, használhatunk hozzá félbarna tönkölybúzalisztet, vagy keverhetünk hozzá teljes kiőrlésűt is. Kristálycukor helyett édesíthetjük nyírfa- vagy nádcukorral, tejföl helyett lazíthatjuk a tésztáját joghurttal.

És az elmaradhatatlan friss zöldségek
Húsvét idején már érdemes a piacokon keresni a hazai primőröket. A C- és B-vitaminban gazdag hónapos retek finoman sózva reggelire is kitűnő, és a leveleit is fogyaszthatjuk: friss salátáknak különlegesen izgalmas ízt kölcsönöz. 

• Ilyenkor már elérhető a spenót és a sóska is, mindkettő gazdag vasban, C-vitaminban, ásványi anyagokban. 
• Hagyományosan főzeléknek készülnek, de húsvétkor érdemes salátához keverni zsenge leveleiket. 
• Nem maradhat le a húsvéti asztalról az újhagyma sem, aminek immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatása van, és segíti az emésztést is. 
• Az utóbbi időkben futott be fényes karriert a medvehagyma, ami vértisztító, méregtelenítő hatása mellett csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást is. Kitűnő salátaösszetevő, pogácsatésztába is keverhetjük, vagy levest, szendvicskrémet készíthetünk belőle.

Édességek helyett
Készítsünk gyümölcssalátát vagy gyümölcspudingot kevés cukorral, répatortát teljes kiőrlésű liszttel. Ha pedig elkerülhetetlen a csokinyúl, válasszunk magasabb kakaó- és alacsonyabb cukortartalmú, étcsokoládés változatot. 

Gyógyhír Magazin