

Azt eddig is tudtuk, hogy az életkor, a plusz kilók, a sok üléssel vagy állással járó munka egyaránt növeli a visszerek kialakulásának kockázatát, vagy hogy a nők körében gyakoribb ez az elváltozás, mint a férfiaknál. Egy nemrég publikált tanulmány azonban egy további, meglepő rizikófaktort is azonosított.
Az Egyesült Királyságban egy tudósokból álló csoport kiterjedt vizsgálatot folytatott, hogy megállapítsák, milyen rizikótényezői vannak a visszeresség kialakulásának. A kutatás során összesen több mint 400 ezer, 40 és 69 év közötti ember egészségi állapotát mérték fel, és több mint 337 ezer résztvevőnek (köztük közel 10 ezer, visszérbetegségben szenvedő alanynak) a genetikai markereit is vizsgálták. Mindezt azért tették, mert az már korábban is ismert volt, hogy a visszeresség hátterében genetikai (azaz örökletes) tényezők is állnak. Egyszerűbben fogalmazva: akinek a családjában halmozottan fordul elő ez az elváltozás, annak nagyobb az esélye, hogy nála is jelentkezik majd a probléma.
Veszélyben a magasabbak
A vizsgálat egyrészt megerősítette azt a korábbi ismeretünket, hogy a korábban már említett (nemmel, korral, túlsúllyal stb. kapcsolatos) kockázati tényezők valóban növelik a visszeresség esélyét. A meglepetést az okozta, amikor a vizsgálatban részt vevők adatait testmagasság alapján is csoportokba rendezték.
A legmagasabb és a legalacsonyabb alanyokból is létrehoztak egy-egy olyan csoportot, amelybe 25-25%-a került az összes vizsgálati személynek. Kiderült ugyanis, hogy a legmagasabbak esetében 74%-kal nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség, mint a legalacsonyabbaknál.
A kutatást szervező egyik tudós, dr. Erik Ingelsson, a Stanford Egyetem professzora még szemléletesen fogalmazott, amikor azt állította:
a vizsgálat eredményei szerint 25%-kal magasabb a visszeresedés esélye egy illetőnek annál a személynél, aki nála 10 cm-rel alacsonyabb.
A jelenségnek logikus és egyszerű magyarázata lehet a szervezők szerint az, hogy a magasabb emberek vénái egyszerűen nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint az alacsonyabbaké, hiszen a vénák fő feladata, hogy a szervektől, szövetektől visszavezessék a vért a szív felé. Így ha a vérnek hosszabb utat kell megtennie, akkor értelemszerűen a vénákra is nagyobb nyomás nehezedik.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatók egyelőre nem állítják, hogy ok-okozati összefüggés lenne a testmagasság és a visszeresség között. Későbbi kutatások esetleg még rámutathatnak, hogy az átlagosnál magasabb termet és a visszeresség ugyanazokra a genetikai tényezőkre vezethető vissza.
Pap György