

Égő, maró érzés a szegycsont mögött, ami lassan fölfelé, a torok irányába terjed, nehéz nyelés, váladék a torok hátsó részén — sokaknak ismerős a kellemetlen jelenség. Mit tehetünk ellene, és mikor kell a panaszokkal szakemberhez fordulni?
Gyomrunk és nyelőcsövünk találkozásánál a gyomor megvastagodott izmából kialakult, gyűrű alakú záróizom, az úgynevezett gyomorszáj (szakszóval cardia) található. A gyomorszáj normál esetben zárva tartja a gyomrot, és csak olyankor nyílik ki, amikor a nyelőcsövön át táplálék vagy folyadék érkezik a gyomorba. Ha azonban valamilyen okból a cardia nem megfelelően látja el a feladatát, akkor a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, és irritálhatja annak nyálkahártyáját – ilyenkor beszélünk gyomorégésről.
A stressz is okozhatja
A sokszor órák hosszat fennálló állapot legtöbbször evést követően, lefekvés idején vagy éjszaka kezdődik. Hátterében sok minden állhat – állapotos nőknél viszonylag gyakran jelentkezhet a testükben zajló fizikai és hormonális változások miatt. Hajlamosítanak rá a fölösleges kilók, mivel a túlsúlyosak gyomrát fokozottabb nyomás éri étkezések után, így a záróizom könnyebben megnyílhat. Sokak szervezete a fokozott stresszre reagál gyomorégéssel.
Fontos tudni azt is, hogy a gyomorégés az úgynevezett gastro-esophagealis reflux betegség (GERD) egyik legjellegzetesebb szimptómája. Súlyos is lehet, ha ugyanis a gyomorsav visszatérően roncsolja a nyelőcső nyálkahártyáját, az egy idő után akár daganatos elváltozások kiváltója is lehet.
Csak mértékletesen!
Gyakoribb, hogy a gyomorégés csak alkalmanként, például szokatlanul bőséges étkezések után jelentkezik. Az olajban vagy zsírban sült fogások, a magas zsírtartalmú húsfélék, a bőségesen fűszerezett ételek, az alkohol és a koffein mind serkentik gyomrunk savtermelését, így fokozzák a gyomorégés esélyét. Aki tapasztalt már hasonló problémát, az több olyan, speciálisan erre a gondra kifejlesztett készítmény közül választhat, amelyek baj esetén segítenek enyhíteni a tüneteket.
Pap György