Előfordul, hogy egy-egy bőségesebb lakoma túlterheli a hasnyálmirigyet. Ennek következményeként puffadás, túlzott teltségérzet, emésztési zavarok jelentkezhetnek. Nézzük, mi is történik ilyenkor a szervezetünkben? Milyen utat tesz meg a falat, ami lenyelünk? 

A táplálék útja
A tápanyag lebontása az ember esetében már a szájüregben megindul. A fogazatunkkal megőrölt ételhez itt a fültő-, valamint az állkapocs és a nyelv alatt található mirigyek által kiválasztott nyál keveredik. Utóbbi szerepe kettős: egyrészt megkönnyíti a táplálék útját a nyelőcsőben, másrészt olyan enzimet (az úgynevezett nyálamilázt) is tartalmaz, amely képes lebontani a szénhidrátokat. A táplálék a szájüregből a garaton keresztül a nyelőcsőbe, majd pedig a gyomorba kerül. Az itt keletkező gyomornedv erősen savas, továbbá megtalálható benne a pepszin nevű fehérjebontó enzim. 
A gyomorból a táplálék a vékonybélbe jut, ahová a máj és a hasnyálmirigy által kiválasztott váladékokkal keveredik. A májban termelődő epe, ez az aranysárga színű, kissé lúgos folyadék a zsírok lebontásában és felszívódásában játszik szerepet a benne lévő epesavak révén. (Az egyes étkezések között az epe az epehólyagban, ebben a máj alatt elhelyezkedő, körte formájú, zöldes színű, páratlan szervben raktározódik, majd innen ürül a megfelelő időben a vékonybél első szakaszába, az úgynevezett patkóbélbe.) A hasnyálmirigy váladéka pedig többféle enzimet tartalmaz: ilyenek a zsírbontó lipázok, a fehérjéket bontó tripszin, kimotripszin és peptidázok, valamint a szénhidrátokat bontó amiláz. Ezekből nem tud eleget termelni a túlságosan bőséges lakomával megterhelt hasnyálmirigy. 

Mit tehetünk?
Ma már léteznek olyan készítmények, amelyek természetes hasnyálmirigy-kivonatot tartalmaznak, így képesek segíteni a problémán. A nekünk megfelelő készítmény kiválasztásához kérjük a gyógyszerész vagy kezelőorvosunk tanácsát. 
Pap György

Gyógyhír Magazin