Manapság nagyon sok embernek okoz kellemetlenséget napi szinten valamilyen ízületi probléma. A nyak, a derék, a váll, a térd vagy az ujjak ízületeinek fájdalmával a 40 év feletti korosztály nagy része szembesül. A porckopás szinte népbetegségnek számít, okairól, megelőzésének és kezelésének lehetőségeiről dr. Taller Gabriellát kérdeztük korábban. 
Az ízületi betegségeknek több mint 100 típusa ismert, amelyeket két csoportba sorolunk. Az egyikbe az akut és krónikus gyulladások (arthritisek), a másikba az ízületi kopások (artrózisok) tartoznak. 

Az artrózis bármelyik ízületben kialakulhat; hátterében a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy valamilyen sérülés áll. A csontok felszínét védő és a lengéscsillapító szerepét betöltő porc kopása miatt a csont a másik csonthoz dörzsölődik, és az ízület fájdalmasan merevvé, duzzadttá válik. Artrózis általában 60 év felett jellemző, és a nők körében gyakoribb. Az arthritis oka lehet az ízületek baktérium-, vírusfertőzés vagy anyagcserezavar miatt kialakult gyulladása. A köszvényt a vér magas húgysavszintje idézi elő. Szintén gyakori a reumás ízületi gyulladás.

Derék dolog
Tíz derékfájós emberből hét inkább együtt él a panaszokkal, ahelyett, hogy orvoshoz vagy gyógytornászhoz menne – derült ki az Országos Gerincvédő Egyesület nemrégiben végzett felméréséből. Sokan inkább kipihennék a hátfájást, pedig ilyenkor egészségesebb átmozgatni az izmokat – mondta az egyik kereskedelmi rádiónak Almásy Csilla gerincterapeuta, gyógytornász. 

A felméréssel azt igyekeztek vizsgálni, hogy a derékfájás mennyire befolyásolja az emberek mindennapi életét, illetve mit tesznek a megelőzés, a kezelés érdekében – mondta el a szakértő. Almásy Csilla szerint a többség inkább a passzív megoldás híve, és főként masszázsra jár, illetve kenőccsel, gyógyszerrel kezeli a fájdalmat. A válaszadók kis százaléka kéri szakember segítségét, jellemzően inkább otthon maradnak és pihennek, elkönyvelik, hogy a panaszok a korral járnak, vagy az ülőmunka következményei. Bár korábban a pihenést javasolták az egészségügyben, ez valójában nemhogy nem javít, de egyenesen ronthat a beteg állapotán. Mozgásszervi problémák ugyanis a döntő esetekben az ízületek körüli lágy részekben kialakuló diszfunkció, keringési gondok miatt jönnek létre, ha pedig lefekszünk, akkor ezek csak erősödnek. Megoldás lehet, ha aktív életmódot élünk, arra azonban figyeljünk, hogy kezdetben ne terheljük túl a szervezetünket – tanácsolta a szakember, hozzátéve, hogy érdemes megtanulni a speciális gyakorlatokat. 

Csípőízületi problémák esetén kifejezetten jót tesz a mellúszás a széles ívű lábtempó miatt, ami megelőzheti a később kialakuló ízületi zsugorodásokat. Ideális megoldás lehet egy szobabicikli (vagy akár utcai bicikli), ha sikerül deréktámaszos ülésben tekernünk, ami enyhén hátradöntött helyzetben van. A lényeg, hogy semmiképpen se görnyedjünk előre a kormányhoz, így a derekat sem terheljük. Térdízületi kopás esetén a lejtőn felfelé és az ellenállással szembeni tekeréssel és a futással is csínján kell bánni! Legyünk óvatosak, amikor kemény talajon gyalogolunk, mert ez hosszú távon nem tesz jót a térdízületeknek. Viseljünk kényelmes, párnázott cipőt! Az ütközéssel, rázkódással és hirtelen irányváltoztatással járó, intenzív mozgásformák (például labdajátékok), valamint az ugrálós edzések csakis egészséges ízületű embereknek ajánlottak.
Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin