► Épp ma van itt, a Katonában Pintér Béla Ascher Tamás Háromszéken című csodálatos darabjának a felújító próbája. Már ez szép! Néptáncokkal, dalokkal, gyönyörű pillanatokkal teli előadás, nagyon boldog vagyok, hogy eszükbe jutottam. Az ünneplés pedig: valami finomságot főzünk otthon, az biztos, és hétvégén lemegyünk férjemmel a tengerhez. Szerencsére a születésnapok nem zökkentenek ki, nem szoktam úgy felébredni, hogy Jézusom, most valami más van, mert újra itt egy születésnap. Volt ugyan egy nagy vízválasztó döntésem tavasszal, aminek a következménye, hogy ettől az évadtól már nem vagyok a Thália Színház tagja. De játszom még az Átriumban, a Chicagóban, a Mozsár Műhelyben a Manna Produkció sorozatán, a Kortalan kortársban, valamint rendezek is itt egy kétszereplős darabot és jelmeztervezésre is van egy felkérésem.

► Ez a helyzet most kielégít. Nem a szabadúszás vonzott (nem szeretem ez a szót, de nincs rá jobb kifejezés), hanem a kíváncsiság hajt mindenekfölött. És az, hogy tudom, mikre vagyok képes, és így nem lehet baj. De olyan feszültséget is fel kellett oldanom, kiiktatnom a hétköznapjaimból, ami már-már kezdett káros lenni az egészségemre. Végül – azt gondolom, nagyon helyesen – 

az életet választottam.

► Az igazat megvallva kislány koromban szertornáztam és arról álmodtam, hogy olimpikon leszek, de egy betegség miatt mindez szertefoszlott, amit nagyon nehezen éltem meg. Viszont jókor fogalmazódott meg bennem a színészet mint mesterség gondolata, s az, hogy bábtagozaton végeztem, mindenképpen egyfajta pluszt is adott. És valóban, jelmezt is tervezek, ez is színesíti a munkámat. Elsősorban színész vagyok, de rengeteg minden érdekel. Most épp rendezek is, egy négy éve dédelgetett álmot valósítok meg: az Ég és nő között című darabot csinálom, a premierje decemberben lesz a Mozsárban. Lesz benne minden, ami egy színész szemének, szájának, testének vágya színpadon – és még egy picit több is talán.

► A férjem élsportoló volt, most kenus edző, aki csodásan kezeli a stresszhelyzeteket és az én „őrületeimet”, s ahogy tanítványain is alkalmazza a mentális tréningeket a félelem, a stressz legyőzésére, úgy rajtam is. Nekem is jó „edzőm” lett. Nagyon hasonló ez a két pálya – élsport és színészet. De a stressz levezetésére a futás is szuper nekem, nagyon jó energiákat szabadít fel, el tudok általa engedni fölösleges dolgokat, inspiráló és ihlető is egyben. Szép helyen, a természetben futni pedig dupla feltöltődés!

► Mici – aki egy gyönyörű hófehér, vélhetően labrador-agár keverék – szerelem volt az első látásra. Tavaly karácsonykor került hozzánk – a Facebookon hirdette meg egy lány –, akkor lehetett másfél hónapos. Kezdetben nagyon féltünk, hogy mi lesz, hiszen a kutyatartás teljes életmódváltást von maga után, de nem bántuk meg egy percig sem.

► Igen, ráadásul Mici rengeteg szeretetet ad. Imádunk vele sétálni, rendszert hozott az életünkbe: fut, úszik, és miatta még többet megyünk mindenfelé, főleg a szabadba. Micivel még jobban kinyílt a világ, s azt hiszem, minden szempontból is érthető most ez az életemre!

Járányi Gitta