Vannak azonban olyanok, akiknél izgalmi állapot nélkül is megtörténik ez az ütemváltás, vagy egyszerűen csak rendezetlenül ver a szívük. Ezt arrhytmiának, szívritmuszavarnak nevezik, és akár komoly problémát is jelenthet. Sok esetben nem is tűnik fel, csak az EKG mutatja ki, esetleg enyhébb esetben érezhetjük, hogy kimarad egy-egy ütem, vagy többet ver a szívünk a szokásosnál, de ez ritkán okoz komoly panaszokat. Súlyos esetekben viszont életveszélyes állapotba is kerülhetünk. 

A szívritmuszavar fajtái
A szívritmuszavarnak az ütem frekvenciájától függően két fajtájáról beszélhetünk: a bradycardiáról és a tachycardiáról. Előbbi a normálisnál lassabb, utóbbi a normálisnál gyorsabb szívverést jelent. Bradycardiára utalhat az, ha valaki szédeleg, ájulás környékezi, fáradtnak és zavartnak érzi magát. Tachycardiára pedig az érezhetően túl erős szívdobogás, légszomj, mellkasi fájdalom, látás- és beszédzavar, szédülés, eszméletvesztés. Tachycardiás szívritmuszavar a pitvarfibrilláció. Ilyenkor a szívpitvarok rendszertelenül és magas frekvencián húzódnak össze. Többnyire idős embereknél fordul elő, és nem jelent életveszélyes állapotot, de emelheti a stroke valószínűségét. Súlyosabb állapot a kamrafibrilláció, amikor a szívkamrában lép fel szabálytalan, magas frekvenciájú mozgás. A kamra rendszertelenül rángatózik, és nem tudja továbbítani a vért, ami nem jut el a létfontosságú szervekhez, ezáltal gyakran okoz szívhalált: az érintett másodpercek alatt eszméletét veszti, és újraélesztésre szorul.

Okok és teendők
A szívritmuszavart kiválthatják lelki tényezők, a szervezet ionkoncentrációjának megváltozása, de a legtöbbször szívbetegségek állnak a háttérben. A kamrafibrilláció okozója többnyire a koszorúér-betegség. A szívkoszorúér-szűkület vagy -elzáródás szívizomelhalást eredményez, az elhalt izomszövetnek pedig megváltozik az ingerületátvivő képessége, és így nem tudnak a kamra izmai a megfelelő ritmusban összehúzódni. 
A szívritmuszavarok enyhébb esetekben nem igényelnek beavatkozást. Komolyabb esetekben gyógyszeresen lehet kezelni, vagy magát a ritmuszavart, vagy az azt kiváltó betegséget. Előfordulhat azonban, hogy csak orvosi eszközökkel lehet eredményt elérni, például szívritmusszabályozóval. Ezzel a bőr alá ültethető elektromos eszközzel a szív természetes ingerképzését pótolják. 
Ballai Vince

Gyógyhír Magazin