

Nyaranta az UV-sugárzás, az intenzívebb izzadás, esetleg a tengervíz sója, a strandok vizének klór- és egyéb vegyianyag-tartalma megviselheti a hajunkat. Az ősz kezdetével másfajta ártalmak érhetik frizuránkat, ezért ápolni is másként kell, mint a forró hónapokban. Hogyan?
Hajnak a fejünkön lévő szőrzetet nevezzük, ami egyfajta mechanikai védelmet nyújt koponyacsontunknak. Hajzatunk ezen kívül is többféle élettani feladatot lát el: óvja fejbőrünket a hidegtől és a melegtől, valamint az ultraibolya-sugárzás ártalmas hatásaitól, ilyen módon pedig segíti szervezetünk megfelelő hőháztartását. Bár ez a funkciója ma már többféle módon kiváltható, néhány tízezer évvel ezelőtt élt őseinket a hajkorona megóvta az esőtől, és szerepet játszott hol a test nedvességtartalmának megőrzésében, hol pedig a fölösleges folyadék eltávolításában. És persze amióta létezik civilizáció, azóta jut komoly esztétikai és szociális szerep a hajkoronának: gondoljunk csak arra például, hogy a börtönre ítéltek kopaszra nyírt feje sokszor a szökött bűnözők azonosítását segítette.
Mennyit tud a hajról?
A haj 3%-ban vízből áll, a többi 97%-ot pedig a keratin nevű, magas kéntartalmú vegyület alkotja, amely az emberi körömben és az állatok patájában is jelentős mértékben megtalálható. Más megközelítésben a haj az élettelen hajszálból, valamint az élő hajgyökérből áll össze. Utóbbi alsó, kiszélesedő részét hajhagymának nevezzük; ebben foglal helyet az úgynevezett a hajszemölcs, fölötte pedig a hajszálat termelő sejtek. Mint bármely más szervünknek, hajunknak is megvannak a maga betegségei és kórokozói az élősködőktől kezdve a különböző gombákon át az örökletes kórokig. Általánosságban elmondható, hogy a hajzat ápolásának a nemtől, életkortól, alapbetegségektől stb. függően más és más módon kell történnie – ráadásul a szezonális hatásokat is figyelembe kell venni.
Az őszi hajápolás titkai
Nézzünk pár szempontot az őszi hajápoláshoz! Először is érdemes időpontot foglalni a fodrásznál, hogy megszabaduljunk a nyári, intenzív UV-sugárzástól megrongálódott hajvégektől. Ha levágatjuk ezeket, azzal jót teszünk a hajhagymáknak, így hajszálaink hamarabb regenerálódnak, és gyorsabban nőnek. A kánikula idején nyilván gyakrabban elblicceltük a hajszárítást, a hűvösebb hónapokban viszont célszerű minden hajmosás után elővenni a hajszárítót, és elegendő időt szánni a műveletre. És ha már szóba jött a hajmosás: sok fodrász azt tanácsolja klienseinek, hogy ősszel ritkábban mossanak hajat, ilyenkor ugyanis a frizuránkat a környezeti hatásoktól védő faggyúréteget is eltávolítjuk.
Ősszel és télen az is hozzátartozik a hajápoláshoz, hogy védjük fejünket a hidegtől és az esőtől. Bármennyire nem szeretünk sapkát (kalapot, kendőt, kapucnit) hordani, ilyenkor a divat és a kényelem szempontjánál fontosabb az egészségügyi megfontolás. A hidegben károsodhatnak a hajhagymák, ami hajhullást okozhat.
A hidegen kívül más oka is lehet, ha ősszel azt tapasztaljuk, hogy a szokottnál több hajszálunk marad a fésűben, így például a táplálkozási szokásaink megváltozása. Ahogy hűvösebbre fordul az idő, kevesebbet iszunk, márpedig szervezetünk megfelelő hidratáltsága nem csupán általában hat előnyösen egészségünkre, hanem hajunk megfelelő állapotának megőrzéséhez is szükséges – éppen ezért ilyenkor is igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot, lehetőleg csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, gyógynövénytea, illetve cukrozatlan gyümölcslé formájában.
Pótoljuk a vitaminokat!
A nyár elmúltával kevesebb friss, nyers gyümölcsöt, zöldséget eszünk, így hajszálaink kevesebbhez jutnak az egészségükhöz fontos vitaminokból. Kis odafigyeléssel azonban gondoskodhatunk a természetes vitaminforrásokról, hiszen például alma, citrusfélék, sárgarépa, cékla, káposzta ilyenkor is kapható. Különböző kiszerelésben léteznek olyan készítmények is, amelyek a problémás haj egészségének helyreállítását segítik –
a hajtípusunknak megfelelő termék kiválasztásához nyugodtan kérjük fodrászunk segítségét. Fontos azonban tisztában lenni vele, hogy az intenzív hajhullás hátterében komoly egészségügyi elváltozás is állhat. Komoly hajvesztést okozhatnak például egyes hormonzavarok, nőgyógyászati problémák, továbbá a vashiány, illetve a szervezetünkben lévő, esetleg felderítetlen gyulladásos gócok. Ezért ha a tünet tartóan fennáll, mindenképpen számoljunk be róla kezelőorvosunknak.
Pap György