

Az élelmiszeripar fejlődése nagyban könnyített a háztartások, leginkább a háziasszonyok terhein azzal, hogy a félkész termékekből pillanatok alatt lehet ebédet, vacsorát összeütni. Azzal viszont senki sem számolt, hogy a termék előállításához szükséges adalékanyagok sok embernél allergiás tünetek okozói is lehetnek.
Napjainkban mind gyakrabban üti fel a fejét a gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előforduló, a tartósítószerekre, adalékanyagokra, mesterséges ételszínezékekre adott allergiás reakció. Az amerikai Food Allergy Research and Education statisztikája szerint 2015-ben az USA-ban a 18 évesnél idősebbek 4 százaléka – 9 millió ember – élt ételallergiával. A gyerekek között egy 2010-ben lezárult kutatásban már 8 százalék volt ez az arány; körülbelül 13-ból egy volt érintett. Aggasztó szám, hogy 1999 és 2008 között a gyerekeknél előforduló ételallergia 50 százalékkal nőtt. Az USA-ban 1700 élelmiszerrel kapcsolatban jelentették, hogy allergiás reakciót váltott ki; ezek közül a nyolc leggyakoribb a tej, tojás, mogyoró, csonthéjasok, búza, szója, hal és egyfajta rák.
Az ételadalékok közül a legtöbb problémát a tartósítószerek – a szalicilátok, a nátrium-benzoát, a nátrium-glutamát, a szorbinsav – okozzák, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, az anafilaxiáig is elmenő allergiás reakciót.
Az E-számozási rendszert – nyelvi megkötöttség nélkül – minden gyártónak kötelessége feltüntetni a termékeken, ezzel azt jelölve, hogy az adott termék mely adalékanyago(ka)t tartalmazza. Például E211 a nátrium-benzoátot, az E621 a nátrium-glutamátot jelöli, és így tovább. Fontos tudni azonban, hogy sok adalékanyag természetes alkotóelemként is jelen van számos élelmiszerben, ahogy például a tejtermékek, a gyümölcsök vagy a méz tartalmazhat nyomokban-nátrium benzoátot, így ezek fogyasztásakor is előjöhetnek a kellemetlen tünetek. A szorbinsav például a természetben is megtalálható szerves vegyület, mely gátolja az élesztők, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt.
Járányi Gitta