Háborúk, rák, HIV-fertőzés? Nem, a legtöbb ember idő előtti halálát nem ezek okozzák, hanem olyan tényezők amiket életmódunk egészen apró megváltoztatásával is el tudunk kerülni.
A szív- és érrendszeri megbetegedésekről van szó, amikre évente több, mint 17 millió ember halála vezethető vissza világszerte. Globális szinten az elhalálozások 31 százalékát okozzák, és a nők körében is ez a vezető halálok: minden harmadikuk szív- és érrendszeri betegségek miatt veszti el az életét. Vagyis ha egy egygyermekes családot veszünk, akkor várhatóan vagy az anya, vagy az apa vagy a gyermek majdani halálát szív- és érrendszeri megbetegedés okozhatja majd, de akár az ön édesanyja vagy valamelyik nagymamája is emiatt hunyhat el idő előtt.
A keringéssel összefüggő betegségeknek különösen súlyos hatása van azokban az országokban, ahol öregedik a társadalom, magasfokú az urbanizáció és nem megfelelő a megelőzés. Itt nem túlzás a szív- és érrendszeri betegségek járványszerű előfordulásáról beszélni. A közepes vagy alacsony jövedelmű államok adják az összes szív- és érrendszeri betegség miatti halálesetek 80 százalékát. A betegségcsoporttal kapcsolatos kiadások és veszteségek (a kezelések költségei, amit gyakran a pácienseknek kell kifizetniük, a kieső termelőerő miatti bevételcsökkenés stb.) hatalmas terhet jelent a gazdaságra, aminek mértékét 863 milliárd dollárra becsülik, ami 60 milliárd dollárral magasabb mint az USA 2018-ra tervezett költségvetési hiánya.
Európa sereghajtói
Magyarország a keringési betegségek szempontjából nem áll jól: az ezekre visszavezethető halálozás, és kialakulásukat elősegítő kockázati tényezőket nézve is az európai országok sereghajtói közé tartozik. Noha az ilyen megbetegedések az Európai Unión belül is vezető haláloknak számítanak: százezer európai lakosból majdnem 374-en keringési, és 126-an szívbetegségben vesztik életüket, Magyarországon ugyanezek az értékek százezer lakosra vetítve 761 és 390 halálozás, vagyis több mint kétszer olyan gyakorisággal halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben honfitársaink, mint az európai átlag. (Az Eurostat 2014-es adatai szerint.)
A legsúlyosabb kockázati tényező
A magas vérnyomás elsősorban a szívinfarktus kockázatát növeli. Magyarországon a nők 24, a férfiak 34 százalékának kórosan magas a vérnyomása. A magas koleszterinszint – pontosabban a részben a vérfalakba beépülő LDL-koleszterin magas szintje – húzódik a szívkoszorúér-meszesedés, a illetve a szívelégtelenség hátterében.
A legsúlyosabb kockázati tényező a dohányzás.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a dohányosok körében 2-4-szer nagyobb a szívkoszorúér-megbetegedések (és az agyvérzés) kialakulásának valószínűsége, mint a nemdohányzóknál, míg a passzív dohányos felnőttek esetében is 25-30 százalékkal magasabb ez az érték. Az összes szív- és érrendszeri megbetegedés 10 százaléka a dohányzással függ össze, ezek évente 6 millió aktívan és passzívan dohányzó ember halálát okozzák világszerte. Csak a passzív dohányzás 600 ezer ember halálához járul hozzá, akiknek 28 százaléka gyerek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójában a felnőttek 28 százaléka dohányzik, 2015-ben például jóformán minden második dohányos – az elhunyt 4,2 millió dohányos 46 százaléka – szív- és érrendszeri betegség miatt vesztette életét.
Magyarországon is a dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka. Itt a dohányosok aránya megegyezik az európai átlaggal, de az általa okozott szív- és érrendszeri betegségek évente 62 ezer ember halálát okozzák.
A keringési megbetegedések kialakulásának kockázati tényezői:
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint (ami összefügg az egészségtelen étkezéssel),
- dohányzás,
- túlsúlyosság és mozgásszegény életmód,
- túlzott alkoholfogyasztás.
Ballai Vince
Gyógyhír Magazin
