A nyári hőségben többen tapasztalják a fent felsorolt tüneteket, mint a hűvösebb hónapokban. A meleg azért számít rizikófaktornak, mivel hatására az erek kitágulnak, így pedig a nem zárnak teljesen a vénában lévő billentyűk, melyek feladata a véráram megfordulásának megakadályozása: ezért pedig vénás pangás alakul ki. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csupán a kánikula okozhat bajt az erre hajlamosoknál, hanem az is, ha valaki nap mint nap a szokottnál melegebb légtérben tartózkodik, például bolti eladóként zárt térben, a hűtők termelte hőségben dolgozik.

Nem csak az idősebbek gondja
Bár a közhiedelem mást tart, az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a nagyszámú érintett egyre fiatalabban, akár 20–25 éves korban szembesül a problémával: különösen a nők számíthatnak arra, hogy hamar tenniük kell érrendszerük épségéért. A nők helyzete azért is kedvezőtlenebb, mert a várandósság első harmadában hormonális hatások miatt kitágulnak az ereik, a későbbiekben pedig, ahogy a magzat növekszik, a kismedencét nagyobb nyomás éri, így a vér nehezebben áramlik vissza a szív felé. Arról nem is beszélve, hogy a terhességgel járó túlsúly szintén terheli keringési rendszerünket.

A túlsúlytól megszabadulni mindenképpen jó ötlet
Nem soroljuk fel a normál testtömeg elérésével és megtartásával járó egészségügyi előnyöket, csak annyit jegyzünk meg, hogy a versenysúly megtartása a vénás betegségek kockázatát is csökkenti. Ahogy az is, ha igyekszünk csökkenteni a – sajnos sokunkra jellemző – mozgásszegény életmód okozta kockázatokat. Ha lehet, ne álldogáljunk hosszú ideig, vagy legalább időről időre mozgassuk lábujjainkat és lábszárunkat, szabadidőnkben pedig mozogjunk annyit, amennyit csak lehet. Szintén segíthet a váltózuhany: folyassunk felváltva meleg, majd hideg vizet a vádlinkra. Ennek következményeképpen a lábunkban futó erek kitágulnak, ezt követően pedig összehúzódnak, márpedig ez értornának is nagyszerű, és vérkeringésünket is serkenti. 

A gyógynövények is segítenek
Sokan a megelőzésre, az érproblémák kezelésére olyan készítményeket használnak, melyek összetevői között olyan gyógynövények is szerepelnek, melyeket a népi orvoslás már régóta alkalmaz, és melyek előnyös hatását irodalmi adatok is igazolják. Ezek közé tartoznak többek között a vadgesztenye, az orvosi somkóró vagy a körömvirág – utóbbiról tudni lehet, hogy hatékonyan támogatja az érképződést, és kifejezetten elősegíti szöveteinkben a hajszálerek növekedését. Az ereinket hatékonyan védő növények közül érdemes külön megemlíteni a spárgafélék családjába tartozó, Magyarországon törvény által védett cserjefélét, az úgynevezett szúrós csodabogyót (hivatalos neve a rendszertanban: Ruscus aculeatus). Ez a jellemzően 20-60 cm magasra növő, örökzöld évelő aránylag gyakran, néha tömegesen található meg hazánkban is a Dél-Dunántúl erdővel borított területein, így többek között a Mecsekben, a Villányi- vagy a Keszthelyi-hegységben. Gyöktörzsében olyan vegyületeket (így szteroidszaponinokat és benzofuránokat) lehet kimutatni, melyek igazoltan érösszehúzó hatással rendelkeznek. Éppen ezért szárítva már régóta javasolják többek között érgörcsök, máj- és vesebetegségek esetén, mint ahogy vízhajtónak is használják. Manapság az idült vénaelégtelenség miatt kialakuló fájdalom, duzzadás, görcs, továbbá a nehézláb- érzés enyhítésére kifejlesztett készítmények gyakori összetevője, továbbá bizonyítottan alkalmas az aranyér kezelésére is. Igazoltan segít egyes bőrproblémák, így a hajszálerek okozta bevérzések megszüntetésében is.
Pap György

Gyógyhír Magazin