

A gyermekkori hasmenés igen gyakori és inkább zavaró, mint veszélyes jelenség. Mégis fontos, hogy minden szülő ismerje a hasmenéssel járó fertőzéseket és a nem fertőző betegségeket.
A hasmenés leggyakrabban a bélrendszer válasza valamilyen baktérium vagy vírus okozta fertőzésre. Emellett allergiás eredetű problémák, lisztérzékenység, vagy az emésztőenzimek elválasztásának zavara is okozhat gyakori, híg székletet. Számos fertőző betegség tünete lehet, melynek kórokozói szájon át kerülnek az emberi szervezetbe, akár szennyezett élelmiszerekkel, de az ivó- és fürdővízzel is. A kórokozók leggyakrabban vírusok, a kisgyermekek hasmenését főképp rotavírusok okozzák. A trópusi országokban a betegség forrásai lehetnek a nem megfelelően kezelt ételek, félig átsült húsok, halak, tengeri herkentyűk. A nyers zöldségek, hámozatlan gyümölcsök is közvetíthetik a fertőzést. Az ivóvíz helyett is tanácsos palackozott vagy forralt vizet inni ugyanezen okból.
Banális állapotnak tűnik, de kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás zavarát okozhatja; illetve szélsőséges esetben, esetleg hányással kombinált formában, súlyosabb állapothoz is vezethet. Erre különösen a kétévesnél fiatalabb kisgyermekeknél kell figyelni, akik idősebb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre!
Mit tehetünk?
Gyermekkorban az elhúzódó hasmenés veszélye, hogy a szervezet vizet és értékes ásványi sókat veszít. Ez kisgyermekeknél könnyen kiszáradáshoz vezethet. Fontos tudni, hogy a gyermek folyadékigénye a veszteség miatt akár 20%-kal is több lehet. A folyadék- és sóveszteséget pótolni kell. Erre a legalkalmasabb a gyógyszertárban kapható rehidrációs sókeverék. Általános szabály, hogy a betegség annál gyorsabban gyógyul, minél hamarabb ürülnek ki a belek. Ezért bélműködést gátló szereket (hasfogókat) csak akkor adjunk, ha a külső körülmények, például utazás kényszerítenek rá. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, amelyek megkötik és kiviszik a béltraktusból a kórokozók által termelt méreganyagokat. Az étrend is zsírszegény legyen, a ropi (de nem a zsíros chips) jól bevált házi praktika az első napokban. A hiányállapotok megelőzése érdekében fontos a táplálást mielőbb megkezdeni, a csecsemőt nem szabad koplaltatni, a szoptatást folytatni kell. Átmeneti laktóz intolerancia (főleg csecsemőknél) kialakulhat, ezért tanácsos a tejtermékeket kiiktatni a gyógyulásig. A fertőzéses hasmenések esetén különösen fontos a megelőzés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságát. Antibiotikumok szedése esetén számítani kell arra, hogy egyes hatóanyagok – mellékhatásként – viszonylag gyakran okoznak hasmenéssel, puffadással járó panaszokat.
Dózsa-Kádár Dóra