Ahogy otthon is célszerű egy gondosan megválogatott házi patikát, továbbá elsősegélydobozt tartani a kisebb egészségügyi gondok kezelésére, úgy az utazáshoz is érdemes összeállítani egy ilyen készletet. Hasznos, ha akad a csomagban lázmérő, sebfertőtlenítő szer, kullancscsipesz, illetve a sebek tisztításához használható csipesz, továbbá sebtapasz. Vigyünk magunkkal ezen kívül láz- és fájdalomcsillapítót, gyógyszereket hasmenés, székrekedés ellen. Indulás előtt konzultáljunk kezelőorvosunkkal, milyen darázscsípés-allergia elleni készítményt érdemes beszereznünk. Az sem csak szépészeti kérdés, hogy legyen nálunk megfelelő faktorszámú napozókrém vagy naptej – nem érdemes azzal spórolni, hogy a tavalyról megmaradt készítményeket visszük magunkkal, mert ezek idővel elvesztik hatékonyságukat.

Gyógyszerügyek
Akiknek rendszeresen kell valamilyen gyógyszert szedniük, azok egyrészt vigyenek magukkal a készítményből az út egész időtartamára elegendő mennyiséget, másrészt arra is fel kell készülni, ha a készlet elvész vagy tönkre megy: éppen ezért biztonságos helyen tárolva vigyük magunkkal az adott szer betegtájékoztatóját is. Nem elég ugyanis, ha tudjuk a nekünk szükséges gyógyszer nevét, mert könnyen előfordulhat, hogy a célországban más néven forgalmazzák. A betegtájékoztatóban viszont kötelezően feltüntetik a készítmény hatóanyagait, összetevőit, ezen adatok pedig nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megfelelő helyettesítő gyógyszert írathassunk fel.

Még egy dolgot tartsunk szem előtt: bizonyos, Magyarországon hivatalosan forgalmazható készítmények (például bizonyos antidepresszánsok, szorongásoldók stb.)  a világ más részein illegálisnak számíthatnak. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket: egyes országok esetében hivatalos egészségügyi igazolást kérnek a rászorultságról azoktól, akik ilyen gyógyszerekkel akarnak beutazni.

Ha pedig a gyerekünket küldjük nyári táborba, mindenképpen tájékoztassuk a felügyelő felnőtteket arról, ha a kicsinek rendszeresen gyógyszert kell szednie, illetve ha valamilyen étel- vagy más allergiája van. A megbízható szervezők esetében mindez alapvető elvárás, ahogy a TAJ-kártyát vagy annak másolatát is általában kötelezően bekérik.

Egészségbiztosítás
Ha Európán belül utazunk, akkor célszerű beszerezni az úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát. 

A kártyát azok válthatják ki, akik jogosultak a magyar egészségügyi szolgáltatásra, ezen kívül pedig állandó lakhelyük Magyarországon, vagy az Európai Unió valamelyik más tagállamában van. A kártya birtokában az EU-s országokban, illetve Svájcban  a magyar egészségbiztosítás terhére vehetünk igénybe orvosilag indokolt egészségügyi szolgáltatásokat. A részletekről, a kártya pontos érvényességi köréről, aktuális áráról és az igénylés módjáról a Nemzeti Egészségbiztosító Alap honlapján (oep.hu) szerezhetünk naprakész információkat.

Ha az Európai Unión kívülre tervezzük az utazást (mondjuk a török Riviérára, hogy egy hazánkban népszerű úti célt hozzunk példának), mindenképpen alaposan tájékozódjunk az adott országban érvényes szabályokról, mert különben egy apró baleset is pénzügyi katasztrófát okozhat. Ha utazási iroda szervezi a vakációnkat, akkor a komolyabb cégek szinte automatikusan tájékoztatják ügyfeleiket a szóba jöhető biztosításokról, és sokszor a kötvényvásárlást is elintézik helyettünk. Ha magunk szervezzük az utat, a biztosítással kapcsolatban akkor is fordulhatunk valamelyik jó nevű utazási ügynökséghez vagy biztosítótársasághoz. Végül az sem árt, ha indulás előtt alaposan tájékozódunk a célország egészségügyi viszonyairól (pl. a vízminőségről, az utcai árusoknál kapható élelmiszerek biztonságáról stb.) Az egyes országokkal kapcsolatos közegészségügyi (és más, nagyon hasznos) információk rendszeresen frissítve érhetők el például a magyar kormány Konzuli és Állampolgári Főosztályának honlapján: konzuliszolgalat.kormany.hu.

Felkészülni a kinetózisra

Végül külön érdemes beszélni az úgynevezett utazási betegségről (szakszóval: kinetózis), amely a hajón, buszon, repülőn, gépkocsiban stb. közlekedőknél egyaránt jelentkezhet. A szimptómák sokaknak ismerősek lehetnek: eleinte általános rossz közérzet, gyengeség, majd erős izzadás, fejfájás. Az érintett idővel sápadt lesz, később émelyeg, hányingere lesz, esetleg ez utóbbi ingert nem is tudja leküzdeni. A tünetek több körülmény hatására rosszabbodhatnak: például ha az adott járműben elhasználódik a levegő, vagy ha mondjuk a repülőn kialakuló nyomáskülönbségtől valakinek bedugul a füle. A kinetózis nem ugyanaz, mint amikor valaki pszichés okok miatt érzi magát rosszul utazás közben, mert például retteg a bezártságtól, a tömegtől, vagy éppen a repüléstől. Az ilyen jellegű problémák megoldásához érdemes pszichológus szakember segítségét kérni, mert nagy részük eredményesen kezelhető például tanulásos terápiával.

És hogy mi a kinetózis oka? Némileg leegyszerűsítve az, hogy a halláson kívül az egyensúly-érzékelést is szolgáló belső fül, a vizuális ingereket továbbító szem, továbbá a fülből és szemből érkező információkat feldolgozó agy működése közötti összhang felborul. 

Az utazási betegség ellen többféleképpen védekezhetünk. Egyrészt bevethetünk apró trükköket, ha tudjuk, hogy hajlamosak vagyunk a rosszullétre. Hajón, kompon utazva lehetőleg középen tartózkodjunk (ott kevésbé imbolyog a jármű), ha repülünk, akkor a szárnyak fölé foglaltassunk ülést, gépkocsiban előre üljünk, és buszon is minél előrébb. És végül mindig legyen nálunk valamilyen hányinger elleni készítmény – ezek számos kivitelben, ízesítéssel és hatóanyaggal, például gyógynövényekkel kaphatók (utóbbiakról lásd keretes anyagunkat).

Gyógyhír Magazin