

A felnőtt férfiak szervezete mintegy 3, a nőké ennél kevesebb, kb. 2,3 gramm vasat tartalmaz. Bár mennyisége elhanyagolható a testtömeghez képest, hiánya mégis súlyos betegségeket okozhat. Miért nélkülözhetetlen egészségünkhöz a vas, és mit tehetünk pótlására?
Szervezetünk mintegy 4–5%-nyi ásványi anyagot tartalmaz, ezeket makro-, illetve mikroelemeknek nevezik, attól függően, hogy milyen arányban találhatók meg testünkben. A vas a mikroelemek közé tartozik, többek között a cinkkel, jóddal, rézzel és szelénnel együtt – ezek egyikének aránya sem magasabb testsúlyunk 0,005%-ánál. Légzőrendszerünk megfelelő működése elképzelhetetlen a vas nélkül, ugyanis – a többi gerinceséhez hasonlóan – az emberi hemoglobin felépítésében is részt vesz: ez az úgynevezett metalloprotein alkotja a vörösvértestek szárazanyag-tartalmának több mint 95%-át, és szállítja az oxigént a tüdőtől a test más részeibe. Ezen kívül a vas megtalálható egyes alapvető jelentőségű enzimekben is.
A vashiány nagyon gyakori
A vashiány világszerte mintegy 2 milliárd embert érint, a fejlődő országok közül sok helyen az elsők között szerepel a fogyatékossághoz, akár halálhoz is vezető kockázati tényezők között, különösen azokon a területeken, ahol az egyhangú, főként növényi alapú étrend a jellemző. Ugyanakkor a fejlett országokban is magas azok aránya (egyes becslések szerint 10% körül alakul), akik életükben legalább már egyszer tapasztalták a vashiány jellegzetes tüneteit, mint amilyenek a fáradékonyság, a fejfájás, szapora szívverés, nyelési zavarok stb. Szervezetünk egyébként képes valamennyi vasat raktározni: az emberi test teljes vastartalmának valamivel több mint negyede a májban, a csontvelőben és a lépben tárolódik, többek között egy a máj által termelt, a vas megkötésére képes fehérje, a ferritin formájában. Ha nem jut a szervezetünkbe elég vas, akkor először ezeket a tartalékokat használjuk fel, majd ezután kezd csökkenni a vér hemoglobintartalma.
Ami gátolja a felszívódását
Fontos még tudni, hogy nem csupán a táplálkozással magunkhoz vett vas mennyiségén múlik, hogy kialakul-e a szervezetünkben hiányállapot. A vas abszorpcióját (felszívódását) ugyanis egyes tápanyagok gátolják, így például azok, amelyek csersavat tartalmaznak: ezek közé tartoznak többek között a kávé, a tea, vagy éppen a vörösbor. Kisebb mennyiségben ugyan, de a fehér- és a rozéborokban is van csersav. A szója és a szójakészítmények, valamint a gabonafélék korpája a bennük lévő fitátok miatt ugyanígy hat. Segíti viszont felszívódását az aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin – ez olyankor lehet szempont, amikor a vashiány kezelésére vagy megelőzésére valamilyen étrend-kiegészítő készítményt választunk. Ez akkor is indokolt lehet, ha egyébként változatos az étrendünk, és kellő mennyiségben fogyasztunk vastartalmú ételeket. A vashiány megfelelő táplálkozás mellett is gyakoribb ugyanis egyes csoportoknál: közéjük tartoznak például a kismamák, a szoptató nők, a serdülők, az aktív életet élők, vagy például azok, akiknek gyakran vérzik az orra vagy az ínye.
Pap Bence