A statisztika persze olyan, mint a bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja… hiszen itthon mindenki számára ingyenesen elérhető a teljes egészségügyi paletta, igaz a szomorú valóságban a hálapénz rendszere sokakra ró nehezen elviselhető terhet. Ugyanakkor az állami egészségügy helyett egyre többen keresik a magánszektor szolgáltatásait, gyakran azok is,  akik ódzkodnak a hálapénztől, „a  gyógyítás szürke zónáitól” és számla ellenében „tudatos fogyasztóként” gyógyulnának. Egyre többen tartják nagyon fontosnak, hogy egészségügyi kiadásaik fedezete mindig biztosítva legyen. 
A Pénztárszövetség felmérése alapján  az aktív lakosságnak – a váratlan élethelyzetekre való felkészülés után – 
ez a második legfontosabb megtakarítási célja. Tízből hat ember számára fontos előre takarékoskodni váratlan egészségügyi helyzetekre vagy szükség esetén  magánorvosi ellátásra, és kiemelkedő, 70%-os arányban feleltek a kérdésre úgy, hogy a családjuk és saját gyógyszertári számláik fedezetét mindig biztosítva szeretnék tudni. Ám ma a dolgozók 63 százaléka nem rendelkezik egészségügyi megtakarítással. Az öngondoskodó egyharmad számára viszont a legnépszerűbb megoldás erre a problémára az egészségpénztári tagság.
Ez nyilván nem véletlen, és a népszerűség okai között minden bizonnyal szerepel az „állami akarat” is. Hiszen ennél az alapvetően egészségcélú megtakarítási formánál a saját befizetések után 20% adókedvezmény vehető igénybe, aminek a felső határa évi 150 ezer Ft lehet. Arra is lehetőség van, hogy a munkaadó is támogassa dolgozóját egészségpénztári számlájára történő befizetéssel, s aztán az így összegyűlt pénz meglehetősen sokféle célra felhasználható. Nemcsak a számla tulajdonosának, de megnevezett családtagjainak is fedezhetőek így a kiadásaik.

Miért nem törődünk az egészségünkkel?
Az okos egészségcélú megtakarításokra szükség is lenne, hiszen a napokban sokkoló statisztikai adatok láttak napvilágot a magyarországi halálozási adatokról. A diagramon látható, hogy a környező országokhoz képest is mennyire sokan halnak meg nálunk, tegyük hozzá: értelmetlenül. Nem arról van ugyanis szó, hogy Magyarországon arányaiban magasabb lenne az idősek száma, hanem arról, hogy nálunk kirívóan magas a munkaképes korúak halálozási rátája. 
S ez, a szakemberek szerint főleg az életmódunkkal, a betegségmegelőzés hiányosságával – vagyis lényegében a nemtörődömségünkkel magyarázható.
Hollauer Tibor

Gyógyhír Magazin