A prosztata (régies nevén: dülmirigy) a férfi belső nemi szervekhez tartozó, felnőttkorban mintegy 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú mirigy. A benne termelődő, az ondó részét képező váladék glükózt tartalmaz, ami energiát biztosít a hímivarsejtek mozgásához. Az újszülött fiúgyerekek prosztatája nagyjából akkora, mint egy borsószem. Gyerekkorban tömege valamelyest gyarapodik, majd pedig a pubertás idején hirtelen megnövekedik, normál méretét nagyjából 25 éves korban éri el. Maga a mirigy a húgyhólyag alapja és a medencefenék izomzata között található, ahol körülveszi a húgycső húgyhólyaghoz közel eső szakaszát. Éppen ezért amikor megnövekszik, nyomhatja a húgycsövet, ennek tulajdoníthatók a prosztata-megnagyobbodás jellegzetes tünetei (lásd erről keretes anyagunkat.)

A változás oka

Fontos megjegyezni, hogy a mirigy fertőzés vagy tumor következtében is megnövekedhet, most azonban a prosztata-megnagyobbodás jóindulatú (szakszóval: benignus) változatáról van szó. Ennek pontos okát egyelőre nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint az állhat a hátterében, hogy a prosztata az idő előrehaladtával egyre érzékenyebbé válik a férfi nemi hormonokra, így például a tesztoszteronra. Ezen kívül tudjuk, hogy örökletes tényezők is közrejátszhatnak a mirigy megnagyobbodásában, mert előfordulása halmozódhat a családokban. Szintén a gének szerepére utal, hogy gyakoribb az európai és amerikai férfiaknál, mint mondjuk ázsiai társaiknál. Bár a pontos összefüggést a tudomány nem tudja magyarázni, mindenesetre az is érdekes, hogy egyedülállóknál ritkább az elváltozás, mint a párkapcsolatban élőknél – valamilyen módon tehát a prosztatamegnagyobbodás kockázata kapcsolatban áll a nemi aktivitással.
Kezelni kell! 
Bár jóindulatú elváltozásról van szó, ez nem jelenti, hogy nem szükséges kezelni. Egyrészt azért, mert a prosztatamegnagyobbodás jelentősen ronthatja az egyébként még aktív korban lévő férfiak életminőségét, az egyik leggyakoribb tünete, a gyakori, éjszaka is jelentkező vizelési inger kóros kialvatlansághoz vezethet. Ugyanez a szimptóma megnehezítheti a szabadidős tevékenységet is, hiszen a szervezéskor észben kell tartani, hogy megfelelő időközönként a páciens tudjon mosdót használni. Másrészt a mirigy kezeletlen megnagyobbodása jóval komolyabb betegségekhez vezethet.

A súlyosabb kórképek

Közepesen súlyos állapotot jelez például, ha a már említett tünetek mellett a vizelés kifejezetten fájdalmassá válik, esetleg a páciens alkalmanként képtelen visszatartani a vizeletét, rendszeresen utócsepegést tapasztal. Az elváltozás korai szakaszában a húgyhólyagon, a húgyvezetéken és a vesén még nem tapasztalható jelentős elváltozás. Ilyenkor ugyanis a húgyhólyag izmai még elég erőt képesek kifejteni ahhoz, hogy ellensúlyozza a húgycsőnek a prosztata megnagyobbodása miatt bekövetkezett összeszűkülését. Előrehaladottabb állapotban viszont a húgyhólyag fala vastagabb lesz, a vizelet pangásának következtében a vese üregrendszere és a húgyvezeték kitágul, és a hólyagban vizelést követően is marad vizelet – a hólyagban pangó vizelet pedig a vesék és a húgyvezeték megbetegedését okozhatja. Ha más közepesen vagy nagyon súlyos tüneteket tapasztalnak az érintettek, akkor mindenképpen urológushoz kell fordulni a diagnózis felállításához. 

Vizsgálat és labor

A szakember egyrészt manuális vizsgálattal állapítja meg, mennyire nagy és kemény a mirigy, illetve érintése mekkora fájdalommal jár. Gyakran további vizsgálatok 
lehetnek szükségesek: ultrahanggal megállapítható például a prosztata pontos mérete, valamint hogy vizeléskor teljesen megszabadul-e tartalmától a húgyhólyag; egy különleges műszer révén pedig megmérhető a vizelés erőssége. Egy esetleges fertőzés lehetőségét laboratóriumi vizeletvizsgálattal lehet kizárni, míg a vérvizsgálattal a tumoros elváltozásét. Érdemes tudni, hogy nemcsak az urulógus által végzet vizsgálat létezik, hanem egy egyszerű IPSS vagy PSA teszttel egyszerűen lehet egy első szűrést végezni. 

A terápia

A terápiát az eredményeknek, másrészt a páciens esetleges alapbetegségeinek megfelelően szabja meg a szakember. A jóindulatú megnagyobbodás gyógyítására ugyanis több bevált gyógyszercsoport létezik, akad közöttük azonban olyan készítmény, amely mellékhatásként pl. csökkenti a vérnyomást, ezért idősebb betegeknél csak kellő elővigyázatossággal alkalmazhatók. Ha a gyógyszeres terápia sem segít, akkor műtéti beavatkozásra kerülhet sor.
Más a helyzet a kezdődő, egészen enyhe tünetekről beszámoló páciensekkel. Az ő esetükben ugyanis az urológus dönthet úgy is, hogy elegendő rendszeresen kontrollvizsgálatra járniuk, és a minimális panaszok orvoslására sokszor növényi kivonatokat alkalmazhatunk. Kutatások támasztják alá, hogy ezek tartós szedése megelőzheti a tünetek komolyabbra fordulását, és nemegyszer szükségtelenné tehetik a gyógyszeres vagy egyéb terápiát. Sokaknak az sem utolsó szempont, hogy az ilyen készítmények alkalmazásával kevésbé terhelik szervezetüket. Mindezzel együtt hangsúlyozzuk: ha az állapotunk a gyógynövényes kúra dacára rosszabbodik, haladéktalanul orvosi segítséget kell kérnünk.

Gyógynövények, amik segítenek

A prosztatapanaszok kezelésére a szakirodalom számos gyógynövényt említ. A csalán gyökérzete (Urticae radix) például béta-szitoszterint tartalmaz – ez a növényi zsírsav egyéb hatásai mellett növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. A gyökerekből kivonatot vagy teát készítenek. A tökmagolaj amellett, hogy magas antioxidánstartalma miatt véd a szabadgyökök káros hatásától, és kedvezően befolyásolja a vér koleszterin-összetételét, szintén hatásos benignus prosztatamegnagyobbodásra. A népi gyógyászatban szintén régóta ismerik a kisvirágú füzikét, ezt az Európában, Délnyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában egyaránt megtalálható, vizek mentén, nedves helyeken olykor nagy tömegben előforduló, lágyszárú növényt. Hatására megfigyelések szerint csökken az éjszakai vizelések száma, így a páciens reggelente kipihentebben kel. A füzike a kiürített vizelet mennyiségét is növeli. Említhetnénk még a fűpollen- vagy a liliomkivonat stb. hasonló célú felhasználását.

A csodálatos szabalpálma

Külön figyelmet érdemel a szabalpálma is (tudományos nevén Serenoa repens v. Sabal serrulata). Ez az Észak-Amerika délkeleti felén honos, két-három méteresre növő pálmaféle már régóta használatos orvoslási célokra. Szárított, fekete termését, illetve ennek kivonatát alkalmazzák a gyógyításban. Hagyományosan az észak-amerikai indiánok többek között a nemi vágy zavaraira, emésztési problémákra, gyulladások enyhítésére használták termését. A modern korban pedig több klinikai kutatás alkalmával jegyezték fel, hogy hatására a benignus prosztatamegnagyobbodásban szenvedők szubjektív panaszai csökkennek, míg pl. a vizelés gyakoriságát jelző objektív mérőszámok kedvezőbb értéket mutatnak. A szabalpálmával végzett farmakológiai (azaz gyógyszerhatástani) vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy a növény gyulladásgátló, görcsoldó és immunrendszert ösztönző hatással rendelkezik. Azt is megállapították, hogy a kivonat gátolja az úgynevezett 5-α-reduktáz enzimet, aminek következtében csökken a prosztata méretét növelő dihidro-tesztoszteron képződése – ez magyarázhatja, hogy miért enyhíti a szapalpálma a prosztatapanaszokat.

Idő, idő, idő

Fontos még tudni, hogy a gyógynövény-készítményeknek (ugyanúgy, mint a gyógyszereknek) időre van szükségük ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék – akármilyen terméket választunk is panaszunk kezelésére, ezzel kapcsolatban olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérdezzük meg a gyógyszerészt. Nemegyszer ugyanis a szedéstől kezdve hetek telnek el, amíg a betegek érezhető javulásról számolnak be, és adott esetben több hónap is szükséges lehet a teljes hatás eléréséhez.

Tanácsok

Számos olyan betegség létezik, amely életmódváltással kezelhető – a prosztataproblémák azonban nem tartoznak közéjük. A panaszok enyhítésére azonban van módunk:Mérsékeljük az alkoholfogyasztást vagy hagyjunk fel vele teljesen – különösen este ne fogyasszunk szeszes italt.
Mielőtt este aludni megyünk, legalább három órán át ne igyunk semmilyen folyadékot.
Ha éjjel vizelési ingerre ébredünk, rögtön menjünk ki a mosdóba.
Napközben se halogassuk a vizelést, amikor jelentkezik az inger, azt követően pedig várjunk valamennyit, hogy meggyőződhessünk róla: a hólyag teljesen kiürült.

Intő jelek

A prosztata megnagyobbodására figyelmeztethet, ha egy férfi gyakran tapasztalja az alábbiakat:

erőlködni kell ahhoz, hogy a vizelés meginduljon;
a vizelet vékony sugárban távozik;
éjszaka gyakran fel kell kelnie, hogy vizeljen;
két órán belül ismét vizelnie kell;
vizelést követően is úgy érzi, hogy feszül a hólyagja;
nehézséget okoz neki a vizelet visszatartása;
vizelés közben elakad a sugár, és újra kell indítani.  

Figyelem! A fenti tünetek némelyike jóval súlyosabb betegségre (pl. tumorra vagy hólyaghurutra) is utalhat, ezért jelentkezésükkor mindenképpen forduljunk szakemberhez.

Gyógyhír Magazin