Az egészségünk megőrzése  sokba kerül.  Érdekes módon Magyarországon még többe is, mint a világátlag. A magyar lakosság egészségügyi kiadásai  közel tíz százalékkal magasabbak a világ 33 fejlett országát tömörítő OECD átlagánál, egész pontosan 29 százalék. Egészséggel kapcsolatos kiadásaink 46 százalékát költjük gyógyszerekre, járóbetegellátásra pedig 30 százalékot fordítunk a családi kasszából. Mindent egybevetve ma egy átlagos magyar háztartás minden 100 forintból 4,4 forintot az egészségére ad ki, míg az OECD országokban százból csak három forintot költenek erre az emberek.

A fejlett országok elöregedő társadalmai világszerte egyre többet költenek egészségügyi kiadásokra. Ennek oka azon túl, hogy egyre tovább élünk abban is kereshető, hogy  egyre több – költséges – orvosi megoldás  segíti mindennapjainkat. Mára az országok GDP-jének átlagosan majd 10 százalékát teszik ki az ehhez kapcsolódó kiadások. Magyarországon  a KSH-adatai szerint  például 2010 és 2015 között a háztartások egészségügyi kiadásai  561 milliárd Ft-ról 714 milliárd Ft-ra nőttek, ezeknek mintegy felét a gyógyszerkiadások tették ki.
Az egészségügyi rendszerek fejlődésével a kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, aminek révén a „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”. Ezt a jelenséget támasztja alá a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai által évről-évre növekvő pénztári befizetés is. A pénztártagok fontosnak tartják saját és családjuk egészségét, biztonságát, aminek jegyében  2017 során az egy évvel korábbinál 44 százalékkal több pénzt tettek félre egészségszámláikra – ezzel egyben a befizetések után járó 20 százalékos, akár 150 ezer forint adókedvezményt is kihasználva. 
A Pénztárszövetség felmérése alapján a dolgozó lakosság közel 60 százaléka számára az egészségügyi kiadásokra való spórolás a megtakarítási célok fontossági toplistájának élén áll. A megkérdezettek háromnegyede szeretne biztos lenni abban, hogy lesz elég megtakarítása az esetlegesen felmerülő egészségügyi ellátásokra. Tízből hatan emellett azt is szeretnék, hogy az egészségre történő megtakarításaikat munkáltatójuk is támogassa. Ugyanakkor – bár az aktív lakosság többsége egyértelműen fontosnak tartja, hogy legyen pénze egészségére -  ma ténylegesen csak alig minden harmadik embernek van egészségügyi ellátásra félretett megtakarítása.

Gyógyhír Magazin