Koszorúér-szűkület, szívinfarktus, féloldali lebénulást okozó agyi érelzáródás (stroke); keringési zavart okozó érszűkület testünk bármely pontján, a szellemi képességek leépülésével jelentkező agyi érelmeszesedés – ezek a sajnos közismert betegségek más kórokkal együtt mind a szív- és érrendszeri (szakszóval: kardiovaszkuláris) betegségek közé tartoznak. Témánk szempontjából most kevésbé érdekesek a kardiovaszkuláris rendszer veleszületett vagy gyulladásos elváltozásai – azok a fontosak, amelyeknek változatosságuk ellenére közös vonásuk, hogy valamilyen meszesedési folyamat áll a hátterükben.

Mit is jelent a meszesedés? 

Tudni kell, hogy ereink három rétegből állnak. A legbelső réteg (szakszóval: tunica intima) szintén több rétegből tevődik össze, a legbelső – vagyis amelyik közvetlenül érintkezik a keringő vérrel – az úgynevezett endotél. Az érelmeszesedés lényegében az endotél betegségével kezdődik, aminek következtében az ér amúgy hézagmentes, sima belső felületén egyenetlenségek jelennek meg. Az így károsodott felület aztán lehetővé teszi, hogy a vérből mindenféle zsírtartalmú anyagrészecskék rakódjanak le rajta. Később az érfal rugalmas részei pusztulásnak indulnak, az ér merev lesz, átmérője kisebbedik. 

A szűkült helyen vérrög tapadhat meg, aminek következtében az adott ér teljesen elzáródhat. A folyamat elnevezése ellenére maga a meszesedés csak a kór előrehaladott stádiumában történik, az elpusztult szövetek helyén. A betegség maga nem idős korban kezdődik, hanem többnyire a páciensek 45-55. életéve között. Viszont egyáltalán nem törvényszerűen, hiszen a 80 évnél idősebb korban elhunytaknál is találnak boncoláskor teljesen ép ereket.

Van, amit mi is tehetünk ellene!

Ma már tudjuk, hogy az érelmeszesedés megindulásáért több tényező együttesen felel. Közismert például a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód hatása, mint ahogy szintén ismert az összefüggés a meszesedés és a cukorbetegség, a kezeletlen magas vérnyomás, vagy a vér emelkedett koleszterinszintje, illetve egyéb zsírjellegű összetevőinek kóros aránya között. 

A kiváltó okok némelyike ellen tudunk tenni, a túlsúlytól például okosan megválasztott étrenddel, rendszeres testmozgással megszabadulhatunk. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy újabb kutatások szerint az érelmeszesedés szempontjából az sem mindegy, hova rakódik le a felesleg: a törzsön, azon belül is a hason megjelenő zsírpárnák fokozottabb kockázatot jelentenek. Vagy léteznek például olyan táplálékkiegészítők, amelyek igazoltan csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Az omega-3 zsírsavak fontossága

E táplálék-kiegészítők közül a legismertebbek azok, amelyek a telítetlen zsírsavak egy fajtáját, úgynevezett omega-3 zsírsavat tartalmaznak. Ezek kedvező élettani hatását, a növekedésben játszott nélkülözhetetlen szerepüket már az 1930-as években felismerték. Azt pedig az 1970-es években, grönlandi eszkimókon végzett kutatásokkal igazolták, hogy fogyasztásuk segít megelőzni a kardiovaszkuláris betegségeket. 

Az eszkimók étkezésének alapját képező halfélék ugyanis sokat tartalmaznak a szóban forgó zsírsavakból. Azt még tudni kell, hogy a természetben vagy tízféle omega-3 zsírsav található, ezek közül azonban nem mindegyik előnyös hatását sikerült alátámasztani. Például az eikozapentaénsavról (EPA) és a dokozahexaénsavról (DHA) bő másfél évtizede az USA Élelmiszer- és Gyógyszerhivatala (FDA; Food and Drug Administration) elismerte, hogy fogyasztásuk csökkenti a szívbetegségek rizikóját.

A táplálék-kiegészítő nem elég

Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy akármilyen készítményt is választunk, annak szedése nem helyettesíti a szakember által előírt terápiát és gyógyszereket sem pedig a kiegyensúlyozott étrendet vagy az életkorunknak, egészségi állapotunknak megfelelő testmozgást. Ha valamilyen ételallergiában szenvedünk, akkor ezt is vegyük figyelembe a nekünk megfelelő táplálék-kiegészítő kiválasztásakor – ehhez nyugodtan kérjük a gyógyszerész, kezelőorvosunk vagy dietetikus szakember segítségét.

Gyógyhír Magazin