

Tavasszal sokan méregtelenítenek, vagy próbálnak áttérni új étrendre. Milyen hagyományai, fajtái vannak a böjtnek? Érdemes-e egészségi okokból böjtölni, és ha igen, akkor hogyan?
A keresztény világban a nemrég véget ért húsvét az az ünnep, amelyhez böjt kapcsolódik. Nézzük, milyen étkezési előírások vonatkoznak a katolikusokra a húsvét előtti böjti időszakban! A legszigorúbb szabályok a böjt első és utolsó napján, vagyis hamvazószerdán és nagypénteken érvényesek. A hívek közül a 18–60 közöttiek e napokon csak háromszor étkezhetnek, és csupán egyszer lakhatnak jól. Hamvazószerdán és nagypénteken, illetve a kettő közé eső péntekeken hústilalom van érvényben, amelynek betartását a 14 évesnél idősebbektől kérik. Mint látható, az előírások betartása nem kíván emberfeletti erőfeszítést, ráadásul nem csak életkori kivételek léteznek. Nem kell böjtölniük az úton lévőknek és a betegeknek sem. Továbbá a nagyböjt vasárnapjaira semmiféle étkezési tilalom nem vonatkozik, és a szabályok eleve csak az ételekre vonatkoznak, az italokra nem. Az is igaz, hogy ezek a viszonylag megengedő előírások csak a múlt század második felében váltották le a korábbi, jóval keményebb tiltásokat.
A böjt világiasabb fajtái
Ezek szinte mind abból indulnak ki, hogy ha időről időre visszafogjuk az evést, akkor több okból is jót teszünk szervezetünknek: adunk egy kis pihenőt emésztőrendszerünknek, megkönnyítjük szervezetünknek, hogy megszabaduljon a salakanyagoktól – nem mellesleg talán pár fölösleges kilótól is megszabadulunk. A léböjtkúrázók nem fogyasztanak szilárd táplálékot, csak folyadékot: csapvizet, szénsavmentes ásványvizet, teát, facsart zöldség- és gyümölcslét, zsiradékmentesen készült leveseket. Előnyének azt tartják, hogy ilyenkor egyáltalán nem kerül rost a szervezetbe. (Ezt a célt szolgálja, hogy a gyümölcsök, zöldségek leve préseléssel készül, nem turmixolással vagy centrifugálással.) A léböjtkúra népszerűsítői úgy tartják, hogy a rostmentes étrend tehermentesíti az emésztőrendszerünket.
A barnarizsböjt olyan egyszerű, mint ahogy hangzik: szigorú változatánál a böjtölő mindhárom napi étkezése főtt barnarizsből áll. A barnarizs nagy előnyének az gondolják, hogy nem hántják le róla a külső burkot, mielőtt a boltok pocaira kerül, ezért abban megmaradnak a rostanyagok. Ennek következtében a barnarizs kedvezően hat az emésztőrendszerre, segít eltávolítani a salakanyagokat az emésztőrendszerből, illetve megszüntetni a székrekedést.
A fentieknél valamivel sokoldalúbb egy szintén népszerű böjttípus, a zöldség- és gyümölcsböjt: ez egyszerűen abból indul ki, hogy az állati fehérjéket nehezebb emésztjük meg, mint a növényieket. Ezért az így böjtölők nem fogyasztanak húst vagy tejtermékeket, kizárólag gyümölcsöt és zöldséget. Ezekből viszont napi 2,5-3 kilónyit, ami nagyjából 1000-1200 kalóriának felel meg. Népszerűsítői szerint a zöldségeknek kell többségben lenniük a gyümölcsökkel szemben (mintegy 60–40% arányban), mert a túlzott gyümölcscukorfogyasztás nem kívánt mellékhatásokat – egyeseknél pl. hízást – eredményezhet.
Amit a böjtökről tudni kell
Fontos, hogy a fenti böjtöket csak meghatározott ideig folytathatjuk anélkül, hogy egészségkárosodást kockáztatnánk, a léböjtkúra javasolt ideje például legfeljebb 3 nap. A legjobban viszont valószínűleg akkor járunk, ha nem csupán pár napokra próbálkozunk egészségesen étkezni, hanem a hétköznapjaink része lesz a kiegyensúlyozott étrend. Vagyis próbálunk minél változatosabb alapanyagokat használni a főzéshez, és kímélő konyhai eljárásokat választani; zsírban/olajban sütés helyett készítsük pl. ételeinket cserépedényben, sütőzacskóban, gőzöléssel. Igyekezzünk rendszeresen, inkább napi több (4-5) alkalommal kisebb adagokat enni rohamszerű falás helyett. Próbáljuk csökkenteni a sófogyasztást: fogyasszunk például minél kevesebb készételt, továbbá chipset és más rágcsálnivalót. Válasszuk a sovány, illetve fehér húsokat, együnk minél több halat; a gabonafélékből készült termékekből keressük a rostban gazdag változatokat – így a fehér lisztből készült kenyér, illetve péksütemények helyett azokat, amelyekhez barna-, magvas vagy korpás lisztet használtak, és így tovább.
A jó étrend mindig személyre szabott (kortól, nemtől, egészségi állapottól függ), nyugodtan kérjük kezelőorvosunk vagy dietetikus segítségét, aki adottságainkat és esetleges alapbetegségeinket figyelembe véve adhat tanácsot.