A húsvéthoz ugyanúgy, mint a karácsonyhoz, hozzátartoznak az ünnepi finomságok, a vendégjárás. Azonban a húsvéti ünnepek alatt éppúgy fontos odafigyelni a mértékletes, változatos táplálkozásra, mint az év végi hajrában. Húsvét vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, talán ilyenkor a legnehezebb mértéket tartani, pedig a jó közérzet szempontjából ez nagyon fontos – mondja Keviczki Viktória dietetikus. 

Legyen ünnep vagy hétköznap, a szakember szerint a magyarországi étkezési szokások nem túl szerencsések. Sokak problémája a rendszertelenség, pedig fontos tudatosítani, hogy az emésztőrendszer és általában a szervezet szempontjából lényegesen jobb a többszöri, kis mennyiségű étkezés. Az energiafelhasználás ugyanis folyamatos, a bevitel ezzel szemben szakaszos. A táplálkozásunkban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a növényi rostoknak, a vitaminoknak, a nyomelemeknek – véli a szakember.

Új kedvencek az asztalon
Sonka, torma, tojás, foszlós kalács – aki teheti, megadja a módját az ünnepi készülődésnek. Ugyanakkor érdemes ezúttal nemcsak a minőségre, hanem a mennyiségre is figyelni, hogy egy gyomorfájás, vagy hasi panasz ne árnyékolja be az ünnepet – tanácsolja Keviczki Viktória. A sonkának nagy az energia- és zsírtartalma és a benne lévő koleszterin mennyisége sem elhanyagolható. Figyeljünk arra is, hogy a sonka a jó ízét sok esetben csak adalékanyagoknak (aromáknak, sós páclének) köszönheti. Érdemes tehát körültekintően választani. Akár hidegen, akár melegen esszük a sonkát, a népi gyógyászatban is kedvelt friss torma feltétlenül jár mellé, ahogyan akár a retek, saláta, újhagyma, paprika, paradicsom is. Még különlegesebb ötlet a sonkához valamilyen gyümölcsöt, körtét, almát, vagy akár ananászt felszolgálni. 

Friss zöldségekből készíthetünk salátákat, köretet, sőt akár turmixot is. Majonéz helyett válasszunk joghurtot vagy reszelt tormát. A Délkelet-Európából származó növény emésztést serkentő hatású, és alkalmazzák vizelethajtóként, meghűlés kezelésére, vagy pakolásokban reumás fájdalmak enyhítésére. Elkészítése egyszerű: a megtisztított gyökeret lereszeljük, egy pillanatra felforrósítjuk, majd felöntjük ecetes vízzel. Fél nap állás után fogyasztható.

Milyen legyen a pékáru?
A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani. Fonott kalácsot is készíthetünk graham- vagy tönkölylisztből. A chilis és borsos vagy éppen mustáros ételek sokkal jobban serkentik a savtermelődést, mint például a zöld fűszeresek, válasszuk tehát az utóbbiakat. Bizonyos fűszereknek éppen az a céljuk, hogy segítsék az emésztést: ilyen a majoránna, a babérlevél, a kakukkfű, a bazsalikom és az oregánó is. Rántás helyett habarjunk durum vagy teljes kiőrlésű liszttel, barna rizsliszttel, kefirrel, joghurttal, alacsony zsírtartalmú tejföllel. A rakott-töltött ételeket dúsíthatjuk zabkorpával, hajdinapehellyel, fehér rizs helyett pedig használjunk barna rizst. 

A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. Gyakorlatilag az összes létfontosságú vitamin megtalálható benne, így a szem, a haj, a bőr és a köröm legjobb táplálója. A benne levő kolin megakadályozza a zsírok lerakódását, biztosítja az idegrendszer megfelelő működését. Egy darab fedezi napi fehérjeszükségletünk 12 százalékát. Nagyon finom töltött tojást készíthetünk, ha a sárgáját összekeverjük tonhallal, citrommal, mustárral és fűszerekkel, és ezt töltjük a fehérjébe. Az asztalon legyen a gyümölcstálnak is fontos szerepe, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani. Ha édességre vágyunk, érdemes fagyasztott gyümölcsökből turmixokat, présleveket készíteni. Utóbbiak előnye, hogy az üzletekben kapható dobozos gyümölcslevekkel ellentétben nincs bennük tartósítószer és hozzáadott cukor.

Dózsa-Kádár Dóra 

Gyógyhír Magazin