Becslések szerint nagyjából minden ötödik felnőtt (többségükben nők) szenved az úgynevezett fehér köpeny szindrómában. Ennek lényege, hogy a páciens stresszt él át az orvos látványa és a kellemetlennek érzett környezet miatt, ezért magasabb vérnyomásértékeket produkál, mint nyugalmi állapotban. Sőt, akiknél a rendelőben csak enyhe vérnyomásemelkedést állapítanak meg (nem pedig mondjuk súlyos hipertóniát), azoknak közel a fele normál értékeket mér otthon. Mindennek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen sem az orvoshoz fordulónak, sem az egészségügyi kasszának nem érdeke az indokolatlan kezelés/gyógyszerezés. Éppen ezért nem is jellemző manapság, hogy egyetlen, rendelőben elvégzett mérés alapján kezdjék meg a hipertónia terápiáját.

Az otthoni mérést választóknak több mindenre kell figyelniük, elsőként például a megfelelő készülék kiválasztására. Ehhez kérjük szakember tanácsát, mert pl. bizonyos felkarméret felett a szokásos szélességű mandzsettával felszerelt eszközök magasabb értéket mutatnak a valódinál. Fontos, hogy az önvizsgálatra mindig nyugodt körülmények között, 5-10 perces pihenést követően kerüljön sor.

A mérés idejére vegyünk fel laza, kényelmes pozíciót, az ellenőrzést lehetőleg rendszeresen végezzük, az eredményeket pontosan jegyezzük fel. Ne feledjük, hogy a legjobb készülék is meghibásodhat, ezért ha a megszokottól eltérő eredményeket kapunk, konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mielőtt bármilyen következtetést vonnánk le az adatokból. Végül a legfontosabb: soha ne feledjük, hogy az otthoni mérés csak segédeszköze lehet a vérnyomásbetegség elleni harcnak, a pontos diagnózis felállítása és a terápia megszabása mindig orvosi feladat.

Gyógyhír Magazin