

Mit tegyünk, ha tudjuk, hogy hamarosan kisbaba érkezik a családba? Hát akkor, ha hirtelen kiderül, hogy idős rokonunkról nekünk kell gondoskodnunk? Ha nyom a lakáshitel törlesztés? Ha sok a gyógyszerszámla? A válasz mindegyik esetben ugyanaz lehet: az egészség- és önsegélyező pénztári tagság, amivel 20% — lekötéssel 2 évente további 10%, összesen akár 150 ezer forintnyi — adókedvezménnyel tudunk mindegyik fenti célra gyűjteni, majd szükség esetén költeni.
Pénztártagként lényegében előre takarékoskodhatunk a várható egészségügyi és más kiadásainkra, mindezt jelentős adóvisszatérítéssel. Ráadásul ha valaki két évre leköti a pénzét a pénztárnál, akkor újabb 10%-os adóvisszatérítésre lehet jogosult. Nagyon jó lehetőség ez azoknak, akik elég előrelátóak.
Vegyünk egy elképzelt családot. A szülők néhány éve házasodtak össze, spórolt pénzükből és némi hitellel vettek egy kis lakást. Mivel mindketten dolgoznak, rendszeresen tettek félre egészség- és önsegélyező számlájukra, egyikőjük pedig emellett munkáltatói hozzájárulást is kap, ami egyéni számláját gyarapítja. Az első fél év spórolás után (mivel önsegélyező célokra csak 180 napnál régebbi befizetést lehet fordítani) már így fizették a lakáshitel törlesztés egy részét (a minimálbér 15%-a kérhető erre), de ezzel nem költötték el minden megtakarításukat. A pár már előre
eltervezte mikor vállal majd gyermeket, ezért a pénztárban gyűlő pénznek egy részét rendszeresen 2-2 évre le is kötik.
Mint minden családban, nekik is rengeteg kiadásuk lesz, a kismama magánorvoshoz jár majd vizsgálatokra, a baba számára is sok minden kell, csak a pelenka is látványos tétel lesz. Ezzel párhuzamosan a család jövedelmének csökkenése várható, a munkabér helyébe lépő, azt el nem érő állami juttatások miatt. Viszont számíthatnak a pénztári megtakarításukra. Ezt a férj gyarapítja tovább, a kicsi születésétől egy ideig csak ő él az ezzel járó éves akár 150 ezer forintos adóvisszatérítéssel is.
A szülés utáni egyszeri kifizetésként (a szülés után 120 napon belül) – amennyiben van ennyi pénz a számlájukon - akár 1 millió forintot is felvehetnek. Ezen kívül módjuk lesz a CSED, vagy GYED, később GYES kiegészítésére a nekik megállapított összeggel megegyező mértékben. A pár úgy számol, hogy ha emellett is felmerül valamilyen plusz kiadás – drágább oltás, magánorvos, szűrés a kicsinek – akkor egészségkártyájukkal fizetnek majd, de a folyamatos megtakarítással már most gyűjtenek a majdani iskolás évekre, amikor a tanszer, ruházat is finanszírozható lesz innen gyermekenként és évente a minimálbér összegéig. Gondolnak arra is, ha a feleség most is betegeskedő édesanyja később netán gondozásra szorulna, akkor is lesz hova nyúlniuk, de akkor sem lesznek gondban, ha valamelyikük munka nélkül maradna, hiszen munkanélküliségi ellátásra is felhasználhatják megtakarításukat.
Jól látszik tehát, hogy egy átlagos család, egy kis előrelátással rengeteg módon élhet az egészség- és önsegélyező pénztárak előnyeivel és így az évek során felgyülemlő adóvisszatérítésnek is biztosan jó helye lesz.
H. T.