

A baj már reggel kezdődik, amikor éhgyomorra nem tiszta vizet, hanem kávét iszik az ember – ezzel már a „nulladik kilométernél” komoly kihívás elé kerül a szervezetünk. A napközbeni rohanás és kapkodva étkezés csak súlyosbítja a helyzetet.
Ám ennek az ellenkezője is okozhat problémát, hiszen az idősebb, alvási nehézségekkel küzdő korosztályhoz tartozók hajnalban kelnek, a délelőtti órákra jellemző az étvágytalanság, talán az ebéd is kimarad, azonban a kora délutáni órákra elfáradnak, majd a néhány órás szunyókálás után kevéske étellel is megelégednek. Ezek után este nem sikerül a megfelelő időben vacsorázni, így későbbre tolódik egy komolyabb étkezés, ami nem könnyíti meg az elalvást. A kiadós étkezés utáni lefekvés során a nyelőcső záróizmára különösen fokozódik a nyomás a teli gyomor felől, ami reflux tüneteket eredményezhet.
Kellemetlen állapot, még ha többnyire teljesen ártalmatlan is. Enyhébb eseteiben nem tekintjük betegségnek, sokan békésen együtt élnek a fel sem ismert tünetekkel. Amikor a savas gyomortartalom hosszabban sérti a nyelőcső hámsejtjeit, a mellkasban égő érzés keletkezik a szegycsont mögött. Van, aki szívpanasznak érzi, pedig semmi köze a szívhez, de okozhat köhögést is, ha a savas tartalom feljut a légcsőig. A hazai statisztikák szerint a savas visszafolyás gyakorisága a lakosság körében növekvő tendenciát mutat, majd minden harmadik embert érinti.
A gyomornyálkahártya védekező képességéhez viszonyítva a nyelőcső nyálkahártyája sokkal érzékenyebb, könnyen gyulladás alakulhat ki rajta. Védelmére a gyakorlatban savcsökkentőket alkalmaznak, amelyek azonban részleges emésztést, gázokat eredményezhetnek, ami fokozza a nyelőcsőbe való visszaáramlást. Kutatások szerint a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáinak egészséges működését sikeresen lehet védeni egy természetes növényi anyaggal mellékhatások nélkül, ami képes a nyálkahártyák normál vastagodását elősegíteni. Ilyen növényi anyagból készül például a néha még kapható medvecukor, amit az édesgyökérből (Glycyrrhiza glabra) készítenek.
V. K.