

Sok tisztítószerről állítják gyártóik, hogy biztonságosabb, környezetkímélőbb alternatívát nyújtanak, mint a hagyományos készítmények. De vajon a „zöldnek” címkézett termékek tényleg hatékonyak, és ha ezeket választjuk, valóban jót teszünk a környezetünknek, és ezáltal saját magunknak?
A fenti kérdéseknek járt utána egy friss, idén november elején publikált cikkében a népszerű, USA-szerte száznál több orvost, szakértőt alkalmazó egészségportál, a New York-i központú WebMD. A zöld tisztítószerek termelése a 2000-es évek elején lendült fel, részben azért, mert a piacon régóta szereplő gyártók igyekeztek kevésbé mérgező termékeket bevezetni. 2010 körül azonban visszaesett a zöld tisztítószerek forgalma, piackutatók szerint azért, mert az ilyen termékek magasabb ára sok fogyasztót visszariasztott. A legtöbb zöld tisztítószer ugyanolyan jól eltávolítja a zsiradékot, a szennyeződést, mint a megszokott termékek. Ezt nemcsak az áruházak polcain sorakozó, környezetkímélőként reklámozott termékek nagy száma bizonyítja, hanem iparági kutatások, statisztikák is, amelyek a vevők elégedettségét, illetve vásárlási szokásait térképezik fel. Ezek fontos tanulsága volt, hogy a nagyobb gyártók zöld termékei általában jobban teljesítenek a biztonsági teszteken, ugyanakkor sok alternatív tisztítószer még mindig egészségügyi kockázatot jelenthet.
Melyik szer a jó?
Azt még fontos hozzátenni, hogy a zöld tisztítószerek használata is rejthet egészségügyi kockázatokat, ezért nem mindegy, melyiket vásároljuk meg. Bár jellemzően kevésbé ártalmasak a környezetünkre (például mert kevesebb víz szükséges az előállításukhoz), mint a hagyományos termékek, ám ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nem lehetnek mérgezők, vagy veszélyesek a szervezetünkre. Például egy 2011-es tanulmány megállapította, hogy az illatosított zöld tisztítószerek gyakorlatilag ugyanolyan mennyiségű illékony szerves vegyületet tartalmaznak, mint a hagyományos termékek – márpedig ezek számos egészségügyi probléma okozói lehetnek. Egy Robin Dodson nevű kutató pedig kétszáznál több különböző fogyasztási cikket, köztük zöld tisztítószereket is tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy néhány alternatív tisztítószer ftalátokat tartalmaz. (A ftalátokról lásd keretes anyagunkat.)
Mi nevezhető zöldnek?
A kérdést tovább bonyolítja, hogy valójában sem az USA-ban, sem nálunk nem szabályozza a kormányzat, milyen termékre használhatják a gyártók a terméksorozatok a „természetes” vagy „nem mérgező” kifejezéseket, ahogy azt sem határozza meg, mely összetevők minősülnek zöldnek. Ráadásul a szakértők felhívják rá a figyelmet, hogy egyes készítmények ugyan nem mérgezőek, de potenciálisan mérgező vegyi anyagok felhasználásával készülnek. A kusza helyzet rendezésének egyik útja az a gyakorlat, amelyet néhány piacvezető gyártó alkalmaz: egyes cégek ugyanis az önszabályozást választják. Összeállítanak egy olyan listát, amely tartalmazza az általuk „piszkosnak” tartott alapanyagokat, és nem használják ezeket a gyártás egyik fázisában sem. Ilyen anyagok többek között a klórtartalmú fehérítőszerek, a triklozán, a parabének és a már emlegetett ftalátok. Szintén a környezettudatos felhasználókat segítené, ha minél több valóban független zöldszervezet minősítené saját méréseire támaszkodva a tisztítószereket környezetvédelmi szempontból.
A teljes cikk angolul itt olvasható az interneten: webmd.com/asthma/news/20171102/are-green-cleaners-better-for-your-health
P. Gy.