Magyarországon mintegy 5-6000 új emlőrákot diagnosztizálnak minden évben, és a betegség körülbelül évi 2000 haláleset okozója. Többnyire az 50-65 évesek körében a leggyakoribb, de megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztályokat is egyre inkább fenyegeti. A szakemberek hozzávetőleg 8-10 százalékra teszik az emlőrák kockázati arányát a magyar nők esetében: más szavakkal ez annyit tesz, hogy élete során minden 10-12. nőnek kell szembenéznie a betegséggel.

Szűrés és önvizsgálat
A mellrák terápiája jellemzően annál eredményesebb, minél hamarabb fedezik fel a daganatot. A korai szakaszban diagnosztizált betegek esetében nagyjából 80% azok aránya, akik legalább 5 évvel túlélik a daganatot, vagyis ilyenkor általában sikeres lesz a terápia. A késői stádiumú, már áttétet is adó mellrákoknál ugyanakkor ez az arány csak 15% körül alakul.
Nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat ahhoz, hogy a betegséget minél előbb fölfedezzük (az önvizsgálat helyes módjáról nyugodtan kérdezzük meg háziorvosunkat vagy nőgyógyászunkat). Ha a mellben csomót fedezünk fel, azonnal szakember segítségét kell kérni. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellben kifejlődő rák rendszerint nem okoz fájdalmat, így minél fájdalmasabb egy esetleges csomó, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy rosszindulatú daganatot fedeztünk fel.
Az önvizsgálat mellett az is lényeges, hogy rendszeresen végeztessünk mellrákszűrést. A röntgensugarakkal végzett mammográfiás szűrést már 15 éve minden magyar nő térítésmentesen igénybe veheti; a 45–60 év közöttieknek elvégzését kétévente javasolják a szakemberek. (Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a mammográfiás vizsgálat viszonylag alacsony sugárterheléssel jár.) Fokozott figyelem javasolt azok esetében, akiknek a felmenői között volt mellrákos páciens, mert a betegség egyes típusai családi halmozódást mutatnak.

A nagyszabású kutatás
A témához kapcsolódó hír: nemrégiben fontos kezdeményezésről tudósított az USA szövetségi kormányának vezető rákkutató intézete, a National Cancer Institute (NCI). Mint arról idén szeptember vége felé honlapukon beszámoltak, egy kiterjedt vizsgálatban hasonlítják össze a különböző mammográfiai szűrések eredményeiből levonható következtetéseket. A nagyszabású program neve: TMIST. Azt tudni kell, hogy az USA-ban az egészségügyi minisztérium szerepét betöltő Food and Drug Administration, sok más országhoz hasonlóan, kétféle digitális mammográfiai eljárást hagy jóvá: a hagyományos két-, illetve a korszerűbb háromdimenziósat. Az utóbbi az újabb technológia, és segítségével valószínűleg több olyan elváltozásra lehet fényt deríteni, amelyek nyomon követést, kezelést igényelnek. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy az újabb mammográfiás technológia hatékonyabb-e a kétdimenziósnál a halálos fenyegetést jelentő mellráktípusok kiszűrésében. A TMIST-kutatás célja éppen ennek kiderítése.

Mi történik?
A TMIST kutatói ezért olyan egészséges, 45–74 év közötti nőket vonnak be a vizsgálatba, akik egyébként is tervezték, hogy részt vesznek a rutin mammográfiás szűrésen. A TMIST programba eddig 165000 nő
jelentkezett, a tudósok pedig azt remélik, hogy a kapott adattömeg fontos információkkal szolgál majd arról, hogyan lehet kiszűrni leghatékonyabban az emlőrákot. (Az Egyesült Államokban egyébként évente közel 50 millió mammográfiai szűrést végeznek.) Azt is célként tűzték ki a program szervezői, hogy az eredményekkel majd a szűréseken való rendszeres részvétel mellett kampányoljanak. A TMIST kutatói összegyűjtik a programban résztvevők mammográfiai vizsgálatainak eredményeit, akkor is, ha a képalkotó eljárás nem mutat kifejlett rákos elváltozást vagy rákgyanút. Szintén rögzítik az adatbázisukban a vizsgálati személyekkel kapcsolatos egészségügyi információkat, ha menet közben valamelyikük esetében például egyéb képalkotási vagy szövettani vizsgálatra kerül sor. Ha pedig valamelyik résztvevőnél emlőrákot diagnosztizálnak, akkor annak státusát, kezelését és kimenetelét nyomon követik egészen a vizsgálat végéig, vagyis legalább 2025-ig. A mammográfiás adatokon kívül a kutatók a mellrák genetikai markereire vonatkozó információkat is gyűjtenek. Ennek érdekében valamennyi résztvevőt felkérik arra, hogy önkéntes alapon adjanak vér-, illetve szájból származó sejtmintákat. Ezek az adatok a jövőben segíthetnek a nőknek és a kezelőorvosaiknak abban, hogy kielemezhessék a betegség kialakulását valószínűsítő egyedi kockázati tényezőket.

Kanadai klinikák is csatlakoztak
Az Egyesült Államokban körülbelül 100 mammográfiai klinika tervezi, hogy részt vesz a programban. Éppen ezért felhívják a rutin emlőszűrésre jelentkező pácienseik figyelmét, hogy egyúttal önkéntesnek is jelentkezhetnek a vizsgálathoz. Ők a regisztráció után két- vagy háromdimenziós mammográfiás szűrésen mennek keresztül, majd többségüket ezt követően évente újra átvizsgálják.
A TMIST-program tervezői arra törekszenek, hogy minél szélesebb körből kerüljenek ki a vizsgálati alanyok. Éppen ezért a szűrést végző klinikákat úgy választották ki, hogy földrajzi szempontból is minél inkább reprezentálják az ország lakosságát, illetve a nők etnikai hovatartozása szerint is. A kísérlethez egyébként számos kanadai klinika is csatlakozik.

D. B.

Gyógyhír Magazin