

A válasz egyszerű: nincs összefüggés a felfázás gyakorisága és az évszakok között, bár az emberek többsége valóban a hűvösebb, őszi hónapokhoz köti ennek előfordulását. Azonban a betegségnek csak a népnyelvben „felfázás” az elnevezése, okai egészen eltérőek lehetnek. Például a gyulladásos megbetegedés nemi érintkezés következménye is lehet!
Az igazság az, hogy a betegséget baktériumok okozzák, a hideg csak közvetett tényező. Ugyanis hideg időben, vagy nyáron, ha sokat járkálunk mezítláb a nedves kövön, vagy éppen nem elég meleg az idő ahhoz, hogy a vizes fürdőruha rajtunk száradjon meg: nos ilyenkor a keringés lelassul, az immunrendszer kevésbé tudja kivédeni a baktériumtámadást, így kialakul a hólyaggyulladás. Ez tehát az összefüggés a hideg és a hólyaghurut között. Előfordulása nőknél és a kismamáknál gyakoribb. Ez utóbbi esetben enyhe tünetek esetében is azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy a fertőzés ne veszélyeztesse a magzat épségét. A terhesség alatt a magzat növekvő méretei és a hormonok miatt
a húgyvezetékek kitágulnak, ezért a kórokozók könnyebben eljutnak
a húgyhólyaghoz. A hólyag pedig a terhesség során egyre nő, és egyre feljebb és előrébb helyezkedik el, így egyre kevésbé tud teljesen kiürülni. Terhesség alatt a vizelet összetétele is megváltozik. Ezzel együtt egy hólyaghurut miatt nem kell vetéléstől tartani, ez csak a népi hiedelmek egyike.
A nőknél gyakoribb
Egyébként pedig a nők rövid húgycsöve is felelős azért, hogy a fertőzés könnyebben jut be a szervezetbe. A tünetek: égő, csípő érzet, gyakori vizelési inger, fájdalmas vizeletürítés. Tipikus jelenség, amikor a vizelet ürítése után még további ingert érez a beteg, ez az állapot pedig megkeseríti az egész napot. Érdemes gyógynövényekkel próbálkozni a tünetek enyhítésére. A hólyaghurut kiegészítő kezelésére szokták javasolni a medveszőlő levelének a kivonatát, illetve a tőzegáfonyát vagy a vörösáfonyát, valamint olyan gyógyhatású készítményeket, melyeknek a vörösáfonya-gyümölcs az alapanyaga. A bennük lévő proantocianidinek csökkentik a baktériumok megtapadásának esélyét a húgyúti rendszerben, tehát a húgyhólyag sejtjein is, így gátolják a szaporodásukat. Visszatérő és erősebb tünetegyüttesnél feltétlen orvoshoz kell fordulni, ki kell vizsgálni, hogy a panaszok hátterében milyen probléma állhat. Hólyaghurutot okozhat az is, ha a hüvelyflóra meggyengül – ez egy másik betegségre szedett antibiotikum-kúra következménye is lehet. Komolyabb fájdalmak és zavaros, gennyes vizelet esetén mindenképpen ki kell tenyészteni a kórokozót, a vizsgálat legtöbbször az E. coli baktériumot hozza ki az eredményben.
Vincze Kinga