• 2025. április 24., csütörtök

A mozgás szabadságáért


2017.09.08

Idén tavasszal érdekes adatokat hozott nyilvánosságra az ízületi betegségek előfordulásáról az USA egyik vezető közegészségügyi szervezete. Bár vizsgálataikkal csak az amerikai helyzetről igyekeztek képet adni, a statisztikákból kirajzolódó tendenciák a fejlett világ más országaiban, így hazánkban is érvényesek.



Az egyesült államokbeli, különböző neveken idén már 60 éve működő Centers for Disease Control and Prevention (CDC) márciusban a mintegy másfélszáz ízületi betegséget felölelő arthritisszel, illetve más ízületi bajokkal kapcsolatban közölt összefoglaló statisztikákat. Ezekből kiderül például, hogy 2013-2015 között több mint 54 millió felnőttnél, vagyis a lakosság több mint 22%-ánál diagnosztizáltak valamilyen ízületi betegséget. (A CDC ijesztő előrejelzése szerint egyébként 2040-re a 18 évesnél idősebbek közül már 78 millió lesz a betegségcsoportban érintettek száma.) Ezek előfordulása az egyes államokban meglehetősen nagy eltérést mutatott: míg például 2015-ben Nyugat-Virginiában 33% volt az arány, addig a legelmaradottabb tagállamban, Hawaiin ennek mintegy a fele (17%). Az ízületi betegségek előfordulása nemcsak a gazdasági fejlettséggel, hanem a korral és a nemmel is összefügg, derül ki a CDC anyagából. Gyakrabban szenvednek tőle a nők, és míg a 18–44 év közöttiek körében 7% körüli az arthritisszel diagnosztizáltak aránya, addig a 65 éveseknek vagy annál idősebbeknek már csaknem a fele érintett.

Romlik az életminőség
Az ízületi betegségek a CDC adatai szerint nem csak önmagukban rontják a páciensek életminőségét. Így például az arthritiszes felnőtteknek a statisztikák szerint egészséges társaiknál két és félszer nagyobb az esélyük, hogy elesnek, és közben komolyabb sérüléseket szereznek. A szervezet adatai azt a közismert összefüggést is alátámasztják, mely szerint a túlsúly komoly kockázati tényezőt jelent az ízületi betegségek esetében. Így például az összes korcsoportot tekintve a normál testsúlyúak 16, a túlsúlyosak 23, míg az elhízottak 31%-ánál diagnosztizáltak arthritiszt. (Az eredeti anyag angolul itt olvasható az interneten: cdc.gov/arthritis/data_statistics/arthritis-related-stats.htm.)

Az étrend itt is fontos
Ahogy fentebb már jeleztük, a CDC adatai világszerte érvényes trendeket erősítenek meg. Összegezve: az ízületi betegségek (életmódbeli és a foglalkoztatással összefüggő okok miatt) gyakoribbak a fejlett világban, mint a fejlődő országokban; valószínűbbek a nőknél, mint a férfiaknál; rizikójuk az életkor növekedésével emelkedik; és végül hajlamosít rájuk a túlsúly, az elhízottság. Itt érdemes megjegyezni, hogy a helyes táplálkozás nem csupán azáltal segíthet megőrizni ízületeink (és úgy általában a mozgásszervek) épségét, hogy megfelelő étrenddel elkerülhetjük a fölös kilókat.
És hogy mit is jelent a megfelelő étrend? Ahogy testünk minden szerve, úgy a mozgásszervek is a táplálkozással a szervezetbe kerülő tápanyagokból épülnek fel. Csontjaink egészséges fejlődéséhez, majd az időskorban elkerülhetetlen csontvesztés mértékének csökkentéséhez például elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű kalciumot fogyasszunk (ennek kiváló természetes forrásai a tej és a tejtermékek). A kalcium jobb felhasználását segítik a D-, az A-, a K- és a C-vitamin.

A kollagének szerepe
A csontjaink végét borító porcok fő feladata, hogy csökkentsék a súrlódást az ízületek között; a porcok mintegy kétharmadát az úgynevezett kollagének alkotják (ezek egyébként a porcokon kívül az izmok, ízületek, inak, szalagok, valamint a csontozat, vagyis a mozgásszervek más szereplőinek összetevői között is szerepelnek). Sok kollagént tartalmaznak például a szárnyasok és a halak; főleg ezek bőre, csontjai, porcai, amelyek viszont alapanyagként sajnos kevéssé kedveltek az átlagos magyar háztartásokban. Hely hiányában most nem térünk ki a szervezetünk három izomtípusa (sima, váz- és szívizom) közötti különbségekre: itt most elég annyi, hogy megfelelő működésükhöz fehérjére és szénhidrátra egyaránt szükség van.

Mit tehetnek a szakemberek?
Természetesen lehetőség van arra, hogy szakember – például dietetikus – segítségével alakítsunk ki olyan étrendet, amely biztosítja mozgásszerveink összes szereplőjének megfelelő táplálását. Dönthetünk viszont úgy is, hogy az e célra kifejlesztett táplálékkiegészítők fogyasztásával teszünk a mozgás szabadságáért. A fent említett kockázati csoportok tagjain kívül jó választás lehet ez például a sportolók, vagy a nehéz fizikai munkát végzők esetében is.

Kérjük kezelőorvosunk tanácsát a megfelelő készítmény kiválasztásához, és azt se feledjük, hogy a makacs mozgásszervi tünetekkel szakemberhez kell fordulni.

P. Gy.


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Bütyök - a lúdtalp és a rossz cipő is hozzájárul a kialakulásához Gyógyhír Magazin

Vállfájdalom: ezért nehéz megtalálni az okát Gyógyhír Magazin

Mit lehet kezdeni a futótérddel? Gyógyhír Magazin

A regeneratív orvoslás milyen mozgásszervi fájdalmaknál segít? Gyógyhír Magazin

A vállfájdalom leggyakoribb okainál fontos lehet az ultrahangos képalkotás Gyógyhír Magazin

Őrizze meg ízületei egészségét télen is Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
áprilisi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája