-Ön azt mondja, hogy a magyar szívgyógyászat a világ élvonalába tartozik, ám  a statisztikák szerint hazánk a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők országa…

- Valóban, nálunk sajnos hagyományosan nagyon sok a szívbeteg, a halálozások felét ma is a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki. Vagyis a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságában világviszonylatban szinte a legrosszabbak vagyunk, ám  annak kezelésében, gyógyításában nem ez a helyzet:  miközben az egészségügy sok sebből vérzik és leginkább annak nehéz helyzetéről szólnak a hírek, a hazai szívgyógyászat világszínvonalú eredményeket produkál.  A Magyar Kardiológiai Társaság éppen ezért hívja fel a lakosság figyelmét: ha időben fordulnának szakemberekhez, felére lehetne csökkenteni a tragédiák számát!

-Milyen „bizonyítékok” vannak a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításának hatékonyságára?

- Az elmúlt 15 évben 60 százalékkal csökkent a szívinfarktusok miatti halálozások száma, míg akkor évente 15 ezer embert veszítettünk el, ma ez a szám hatezer. Ehhez döntő mértékben hozzájárult például az a szívkatéteres centrum-hálózat, ami ma az ország minden térségében elérhető a nap 24 órájában. A legnagyobb gondot továbbra is a lakosság egészségügyi ismereteinek hiányossága okozza.

-Miben nyilvánul ez meg?

-Bár megvan a segítség, a szükséges szakmai háttér, a betegek  mégis kivárnak, ha észlelik a tüneteket. Nálunk ez a várakozás átlagosan négy óra, míg mondjuk Ausztriában 70 perc. Pedig ha az érintettek időben lépnének, szinte károsodás nélkül vészelnék át az életveszélyes betegséget. Kézzel fogható példa erre Szívós Márton vízilabdázó esete, aki mérkőzés közben észlelte, hogy baj van. Azonnal szívkatéteres centrumba került, ahol egy felszívódó értágítót helyeztek be, hat hét múlva már újra edzett, majd három hónappal később az ezüstérmes válogatottban játszott, nem is akárhogy.

-Milyen módszerek, eljárások segítségével lehet ennyire hatékonyan gyógyítani a szívbetegségeket?

-Ami a magyar kardiológiában az elmúlt negyed évszázadban történt, az igazi sikertörténet. Hihetetlenül gyorsan jutottunk a szív érelzáródások gyógyszeres feloldásától a katéterezésig, ehhez pedig mára egy egész országot lefedő hálózat is létesült. Emellett az egész kardiológia átalakult a minimál invazív, vagyis minél kisebb műtéti beavatkozást igénylő ellátások felé. Ma már a szívritmus vagy szívbillentyű betegségek egy részét is képesek vagyunk katéterrel orvosolni. Ilyenkor nincs szükség a teljes mellkas feltárására, sokkal kíméletesebb megoldásokkal dolgozunk. De a beültethető defibrillátorok terén is Európa élvonalához tartozunk. A legnagyobb siker talán a szívátültetések története hazánk számára, csak itt, a városmajori klinikán évente több mint 50 transzplantáció történik. Ezzel Európában a második legnagyobb centrum vagyunk, 30 orvos és 60 szakdolgozó foglalkozik ezzel, külön intenzív osztályt is fenntartunk erre a célra. Van egy komplex szív transzplantációs program, ehhez csatlakozik az a műszíves eszközterápia is, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé, ha a donor szervre még várni kell. Sikereink másik összetevője a szakemberek itthon tartása, amire, azt gondolom, szintén jó példa a szívgyógyászat. Az itteni kórházi-klinikai mikrokörnyezet ehhez nagyban hozzájárul, rengeteg a kutatás, az innováció, amibe a fiatalok be tudnak kapcsolódni. Van lehetőségük tanulni, fejlődni, kutatni, ami egy pályakezdő szempontjából a legvonzóbb. De persze azt is vállalva, hogy itt egy orvos az tényleg a nap 24 órájában orvos.

Figyelmeztető jelek, amikor azonnal lépni kell!

• Mellkasi fájdalom - az első számú tünet, amire általában felfigyelnek. A szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra. A fájdalmat leginkább úgy jellemzik, mintha elefánt ülne a beteg mellkasán, de ez lehet kellemetlen nyomás vagy teltségérzés is. Nem szokatlan az sem, hogy a nők elbagatellizálják a fájdalmat. Az ő esetükben gyakoribb, hogy mellkasi nyomás helyett inkább égő érzést tapasztalnak a mellkasban, amiről általában azt hiszik, gyomorégés okozza.
• Szorongás – a szívroham erős szorongást vagy halálfélelmet okozhat.
• Köhögés – tartós köhögés vagy sípoló légzés is lehet szívbetegség tünete, melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okozhat. Egyes esetekben a szívelégtelenségben szenvedők vért köhöghetnek fel.
• Szédülés – a szívroham okozhat szédülést és eszméletvesztést. Ugyanez a helyzet a potenciálisan veszélyes szívritmuszavarral, melyet aritmiának is neveznek.
• Fáradtság, gyengeség — különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan, hirtelen fellépő fáradtságot, gyengeséget tapasztalnak szívroham alatt, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. Az állandó fáradtság szívelégtelenség tünete is lehet.
• Hányinger, gyomortáji fájdalom – nem ritka, hogy szívroham közben gyomorpanaszokat tapasztal. A hasi puffadás, melyet szívelégtelenség is okozhat, az étvágyra is hatással van.
• Fájdalom a test egyéb területein – számos szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre. De néha nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak a fent említett egyéb területek fájdalmát tapasztalja a beteg.
• Gyors vagy szabálytalan szívverés – a gyors, vagy szabálytalan pulzus, különösen, ha gyengeséggel, szédüléssel vagy légszomjjal társul, szívelégtelenség, szívroham vagy szívritmus zavar jele lehet. Kezelés nélkül a szívritmuszavar stroke-hoz vagy hirtelen halálhoz vezethet.
• Légszomj –a légszomj jelezhet szívrohamot vagy szívelégtelenséget is. Időnként szívroham alatt mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.
• Izzadás – a hideg verejték gyakori tünete a szívrohamnak.
• Duzzanat – a szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezetben. Ez gyakran okozhat duzzanatot a bokákban, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást, és néha étvágyvesztést.

Ha nem múló, szorító, nyomó mellkasi fájdalmat érez, hívjon mentőt! Lehet, hogy infarktusa van!

Gyógyhír Magazin